A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása
From Wikipedia, the free encyclopedia
A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása során 1944. május 14. és július 9. között Magyarország vidéki zsidó lakosságának túlnyomó többségét gettókba kényszerítették, kifosztották majd – embertelen körülmények között – vasúton az ország határain túl fekvő koncentrációs táborokba (leggyakrabban az auschwitzi koncentrációs táborba) szállították. A deportálásokra a magyar és német hatóságok szoros együttműködésével került sor. Német részről Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer, magyar oldalról Baky László és Endre László belügyi államtitkárok, valamint Ferenczy László csendőr alezredes irányította a zsidók haláltáborba szállítását. Az így elhurcolt 437 ezer fő 87 százaléka, 380 ezer ember elpusztult.[1][2]
A budapesti zsidóság tömeges deportálása elmaradt, miután Horthy Miklós kormányzó a deportálásokat közvetlenül a fővárosi zsidók elhurcolása előtt felfüggesztette. Budapesten a gettósításra is csak 1944 végén került sor, de a főváros sárga csillag viselésére kötelezett lakóit június második felében csillagos házakba kényszerítették.