Aach
város Németországban, Baden-Württembergben From Wikipedia, the free encyclopedia
Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.
Aach | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Kerület | Freiburg | ||
Járás | Konstanz | ||
Polgármester | Severin Graf (CDU) | ||
Irányítószám | 78267 | ||
Körzethívószám | 07774 | ||
Rendszám | KN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2384 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 209 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 504 m | ||
Terület | 10,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 50′ 44″, k. h. 8° 51′ 06″ | |||
Elhelyezkedése Konstanz térképén | |||
Aach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Aachi Fejedelemség | |||
Vazallus | |||
Herrschaft Aach 1100 előtt – 1805 | |||
| |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Aach | ||
Kormányzat | |||
Államforma | Fejedelemség | ||
Földrajza
Fekvése
Aach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Boden-tó és a svájci Schaffhausen kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.
Szomszédos települések
A város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.
Története
Aach első okleveles említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.
1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német parasztháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.
A napóleoni háborúk során, a második koalíciós háború alatt itt zajlott le 1799. március 25-én az első, majd 1800. május 3-án a második stockachi csata az osztrákok és franciák között. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös harmadik koalíciós háborút is, Aach először a Württembergi Királysághoz, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez került. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.
Demográfiai adatok
Politika
A város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.
Önkormányzat
A 2009. június 7-ei választás a következő eredménnyel zárult:
Címer és zászló
Címerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.
Aach város színei a fehér és a vörös.
Gazdaság és infrastruktúra
Közlekedés
A legközelebbi vasútállomás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópálya-csomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im Breisgau–Friedrichshafen) út mentén fekszik.
Oktatási intézmények
Aachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.
Látnivalók
Épített örökség
A város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.
Természeti látnivalók
Aach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tavat tápláló Radolfzeller Aach forrása.
A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24 100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.
Jegyzetek
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.