Acireale

	Acireale (Jaciriali)
	A dóm
; Acireale címere	; Acireale zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Szicília
Megye	Catania (CT)
Polgármester	Antonino Garozzo
Védőszent	Saint Veneranda
Irányítószám	95024
Körzethívószám	095
Forgalmi rendszám	CT
Testvérvárosok	Lista Mar del Plata; Viareggio; Torre Annunziata;
	Népesség
Teljes népesség	50 515 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1357,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102 m
Terület	39 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 37° 36′ 45″, k. h. 15° 09′ 56″
	Elhelyezkedése Catania térképén
	Acireale weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Acireale témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Acireale (szicíliaiul Jaciriali, vagy röviden Jaci, vagy Aci) egy olasz város Catania megye északkeleti részén, Szicília szigetén, Olaszországban az Etna lábánál, a Jón-tenger partján. A város az Acirealei egyházmegye székhelye is egyben, a település templomairól ismert, többek között a neogótikus stílusú Szent Péter-bazilikáról, a szicíliai barokk stílusú Szent Sebestyén-bazilikáról és a 17. századi dómról. Egy szeminárium (papnövelde) is található a városban. Ezen kívül megemlítendő az Accademia dei Dafnici e degli Zelanti, ami Szicília legrégebbi akadémiája.

Gyors adatok

Bezárás

A hagyomány szerint, a város eredete Xiphonia idejébe vezet vissza, amely mára már egy teljesen eltűnt görög város volt. A római korban egy másik itteni görög város, Akisz részt vett a pun háborúkban. Ovidius Átváltozások című művében nagy szerelem volt Akisz, az Akisz folyó szelleme és Galateia, a tengerek nimfája között. Az Akisz folyó a Fiume di Jaci nevű kis patak, amely Acirealén (az ókori Akisz vagy Acium) keresztül folyik.

A középkorban a város kibővült a vár körüli résszel (ma ez Aci Castellót képezi). A bizánciak Jachiumként ismerték, az arabok az Al-Yāj (الياج) nevet adták neki, amely később Aquilia lett. 1169-ben egy hatalmas földrengés elszakította a népesség nagy részét a szárazföld felé, és elosztotta Aci számos kisebb városa között. A késő 14. században Aquilia újraalakult az északi részen, ami a mai város első magja lett. Az egyetlen máig fennmaradt középkori emléke a városnak a dóm gótikus-lombard stílusban épült kapuja.

A 16. században V. Károly német-római császár felszabadította a várost a feudális kötelékek alól, így téve azt koronatelepüléssé. A század végén a városnak már 6-7000 lakosa volt. A település legelső írásos említése 1596-ből való, amely az acirealei karneválról számolt be. A város kereskedelmi központtá vált (ez szabad piac vagy Fiera Franca tartására jogosította fel) és számos új épülettel bővült.

A települést 1693-ban egy földrengés majdnem teljesen elpusztította, ami miatt jelentősen megállt a gazdasági fejlődés. Az ezrek expedíciójában, amikor Szicília felszabadult a Nápolyi Királyság alól, Acireale volt az első város, amely fellázad a Bourbonok ellen. 1941-ben a szövetségesek lebombázták a várost, ami számos civil áldozatot követelt.

A San Biagio-templomban néhány emléket őriznek tiszteletreméltó Gabriele Allegráról, aki 1918-ban lépett be a ferences rendbe.

Más nevezetes helyek a Villa Belvedere, egy, a Jón-tengerre néző közpark és a Piazza Duomo (Dóm tér). Ennek déli része a város legrégebbi pontja sok történelmi barokk épülettel, köztük a Palazzo Pennisi és a 17. századi Palazzo Modò. A kereskedelmi városközpont az olyan szomszédos utcákban helyezkedik el, mint a Corso Umberto és a Corso Italia, amelyek a város fő útvonalát képezik.

Acireale Szicília-szerte híres jelmezes felvonulásairól és karneváljairól a farsangi időszakban, sok látogatóval.

A népességszám változása

Ez a szócikk részben vagy egészben az Acireale című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.