Acsád - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Acsád.

Acsád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a Vas megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Acsád (egyértelműsítő lap).
Acsád
Szegedy-kastély

Acsád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállás község
Polgármester Dr. Kovács Bernadett[1]
Irányítószám 9746
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség651 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség47,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Acsád
Acsád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 16° 44′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 16° 44′ 04″
Acsád
Acsád
Pozíció Vas megye térképén
Acsád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsád témájú médiaállományokat.
Római katolikus templom
Római katolikus templom

Acsád (horvátul Jučad[3]) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

A falu Szombathelytől 14 km-re északkeletre, a Gyöngyös-sík északi részén, az Ablánc-patak mellett fekszik. Határos települések: Meszlen, Salköveskút, Vasszilvágy, Gór, Csepreg.
Vonattal megközelíthető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon.

Neve a régi magyar Acsád személynévből ered, mely az Acsa személynév kicsinyítős változata.

Története

A község területén már a római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő. A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek. Ablánc nevű határrészén feküdt a középkori Ablánc falu, melynek 865-ben szentelték templomát. Acsád települést 1255-ben Achad néven említik először. Nevét a hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik vezéréről Acsádról kapta. Temploma a 15. században épült. Lakói a 16. században evangélikusok lettek, de az ellenreformáció során nagyrészt rekatolizáltak. A megmaradt evangélikus hívek ezután Nemescsóra, majd Meszlenbe jártak istentiszteletre.

Vályi András szerint "ACSÁD. Nevezetes falu Vas Vármegyében, birtokosa Szegedy Uraság, a’ kinek szép kastéllyával díszeskedik, lakosai katolikusok, fekszik Kőszegtöl két mértföldnyire, 12határja sík térségből áll, mellynek a’ földgye termékeny, réttye elegendő, nem külömben legelője marháinak legelésére gazdag, fája a’ mennyi szükséges, szőlő hegyei kevesek ugyan; de e’ fogyatkozását a’ földeknek jósága megelőzi, vagyon kereskedések is a’ szomszéd Kőszegi piatzon, melly szép tulajdonságokra nézve az első Osztálybéli helységek közzé számláltatott."[4]

Fényes Elek szerint "Acsád, magyar falu, Vas vgyében, Szombathelyhez északra 2 óra, 161 kath., 300 evang. lak. Szép urasági kastély és kert. Gazdag búzatermő határ. F. u. Szegedy Ferencz"[5]

Vas vármegye monográfiájában a következőket találjuk: "Acsád, 110 házból álló magyar község, a szombathely-soproni vasútvonal mentén, 726 r. k. és ág. ev. lakossal. Van vasúti állomása, postája és távirója s körjegyzőségi székhely. Szegedy György és Béla cs. és kir. kamarásoknak itt csinos kastélyuk van, melyet Szegedy Ferencz hétszemélynök építtetett 1824-ben."[6]

1910-ben 860 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Horváth Kálmán (független)[7]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Dr. Kovács Bernadett[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:
Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% szlovénnek, 0,6% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,9%, református 3,3%, evangélikus 19,7%, felekezet nélküli 2,8% (21,9% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma középkori eredetű, valószínűleg a 15. században épült, barokk stílusban átalakították.
  • Szegedy-kastély – egy 1723-ban épült udvarház felhasználásával épült. 1824-ben, klasszicista stílusban átalakították. Körülötte 5 hektáros park terül el.
  • Itt található Magyarország legidősebb páfrányfenyője, 1820-ban telepítették. Ugyancsak nevezetes a kastélyhoz kapcsolódó védett platánsor.
  • Az Ablánc malomcsárda helyén egykor falu állt, környéke kedvelt kirándulóhely.
  • Evangélikus imaháza 1989-ben épült.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. a b Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. Acsád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  8. Acsád Helységnévtár

További információk

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Acsád
Listen to this article