Szeleste község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Gyors adatok
Szeleste
Szeleste címere
Szeleste címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterNémeth István (független)[1]
Irányítószám9622
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség656 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,75 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′, k. h. 16° 50′
Szeleste (Vas vármegye)
Szeleste
Szeleste
Pozíció Vas vármegye térképén
Szeleste weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeleste témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Bezárás

Fekvése

A Gyöngyös-sík északkeleti peremén, a Kőris-patak közelében, Ölbő és Pósfa falvak szomszédságában fekszik, dombokkal határolt régen egyutcás falu.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely végighúzódik a település területén, Alsószeleste községrészben ráadásul annak főutcájaként. 2010. december 15-én adták át az M86-os autóút Szelestét is érintő, de lakott területeit elkerülő szakaszát, amely azóta tehermentesíti a község főutcáját a tranzit forgalomtól.

Sárvár felől a 8446-os úton közelíthető meg. Felsőszeleste főutcája országos közútként a 86 115-ös útszámozást viseli.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 16-os számú Hegyeshalom–Porpác-vasútvonala érinti, de megállási pontja nincs a határain belül. Ennek ellenére a község nem maradt vasúti elérési lehetőség nélkül, Ölbő-Alsószeleste vasútállomás ugyanis alig néhány lépésre található a délkeleti határszélétől, bő 1 kilométerre Alsószeleste központjától.

Története

A település első okleveles említése 1247-ből származik.[4] Ekkor még két különálló falu volt, melyeket kezdetben Magyarszeleste és Németszeleste, majd a XVI. századtól már Felső-, és Alsószeleste néven emlegettek.

1318-ban a Szelestey család plébániatemplomot emeltetett Magyarszelestén, Szent István első vértanú tiszteletére.

Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építette a kastély tornyán lévő kronosztikon szerint. 1871-ben vette át a birtokot gróf Festetics Andor, aki már a következő évben megkezdte a kastélypark építését. 1926-ban a parkot arborétummá fejlesztette Baich Mihály. Ez idő tájt érte el a mai 13 hektáros területét.

Felső- és Alsószelestét 1950-ben egyesítették a mai néven.

Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra kezdetén Baich báró vagyonát is államosították, de a kastélyban lakhatott továbbra is, a falu népe nem bántotta. Aztán a Vas megyei pártszervek kilakoltatták, akkor a volt parádés kocsisa fogadta be, nála lakott évekig, majd 1955-ben, egy vasárnapi mise alatt otthon öngyilkos lett.

Az akkor már lakatlan kastély 1954-ben leégett. Későbbi helyreállítása 1990-ben megszakadt, majd végül 1999-ben fejeződött be.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szele Mihály (független)[5]
  • 1994–1998: Dr. Galántai György (független)[6]
  • 1998–2002: Dr. Galántai György (független)[7]
  • 2002–2006: Dr. Galántai György (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Galántai György (független)[9]
  • 2010–2012: Dr. Galántai György (független)[10]
  • 2013–2014: Rozmán Róbert (független)[11]
  • 2014–2019: Kuti Gábor (független)[12]
  • 2019–2024: Németh István (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
671
662
654
684
651
656
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,3% szerbnek, 0,2% szlovénnek mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,1%, református 0,8%, evangélikus 3%, felekezet nélküli 1,2% (10,9% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

Itt születtek, itt éltek

Oktatás

Egy óvodája és egy általános iskolája van. Az általános iskola alsó tagozata a szomszédos Ölbő községben van. A másik szomszédos Pósfáról is ide járnak a gyerekek.

Képgaléria

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.