Amorf
From Wikipedia, the free encyclopedia
A szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagokat nevezzük amorfnak. Maga a szó görög eredetű (άμορφος), durva fordítása: alaktalan, formátlan.[1] Ezekben az anyagokban a kristályokra jellemző rendezettség, szabályosság hiányzik, ebből a szempontból szerkezetük inkább a folyadékokra hasonlít. A folyadékoktól viszont éppen a különösen magas viszkozitás különbözteti meg őket. Szerkezetükből az is következik, hogy egészen más tulajdonságaik lesznek, mint a kristályos változatoknak. Azonban a tisztán kristályos és tisztán amorf anyagok a környezetünkben előforduló anyagok esetében határesetet jelentenek. Még az olyan hírhedt amorf anyag is, mint az üveg, itt-ott tartalmazhat lokális kristályszerkezeteket és -kezdeményeket. Köztudott az is, hogy a polietilén gyártási eljárásától függően lehet többé-kevésbé kristályos. Másrészről a kristályos anyagok nagy része sem egyetlen kristály (úgynevezett egykristály), hanem sok kisebb-nagyobb kristályszemcse konglomerátuma (úgynevezett polikristály). E kristályszemcsék határai pedig ugyancsak bizonyos amorf jelleget kölcsönöznek az anyagnak.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |