Az 1956-os forradalom 16 pontja
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az 1956-os forradalom 16 pontja az a követeléslista, amelynek első változatát a Szegedi Tudományegyetemen megalakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) fogalmazta meg 1956. október 20-án, majd a Műegyetemen az ország egyetemeinek küldötteiből alakult diákgyűlés résztvevői öntötték végleges formába október 22-én.[1]
A budapesti egyetemisták és főiskolások október 23-i tüntetésének első állomása a belvárosi Petőfi-szobor volt. Itt olvasták fel a 16 pontot, miután Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt.
Király Béla, Budapest 1956-os katonai főparancsnoka, történész a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában a forradalom voltaképpeni programjának nevezte a 16 pontot, amely mint mondta: „futótűzként terjedt el az országban”. Lényeges pont, mondta a történész, hogy a 16 pont nem követelte a kommunista párt betiltását és a szocializmus eltörlését, de követelte a titkos szavazással végrehajtandó általános választásokat, ami azt jelenti, hogy már ekkor lehetségesnek tartották a szocializmus eltörlését.
Bár a budapesti tüntetést megelőző napokban számos helyen fogalmaztak követeléseket (Szegeden és Debrecenben az egyetemen, Miskolcon a város legnagyobb ipari üzemében), mégis a legnagyobb hírnévre a budapesti műszaki egyetemisták pontjai tettek szert. Pedig 1956. október 23-án a műegyetemi pontok teljességét az országban, de még a fővárosban is viszonylag kevesen ismerték. Még arra sem könnyű válaszolni, mit is tartalmaztak a pontok, s pontosan hogyan fogalmaztak szerzőik. Számos változatban (10, 14, 16 pont) váltak ismeretessé – aszerint, hogy a pontokat leíró, lemásoló, sokszorosító diákok épp melyik változatnál kezdtek munkába. A másnapi, október 23-i sajtó tudósításaiból a „legrázósabb” pontok (így a szovjet csapatok kivonására vonatkozó) kimaradtak. A 23-án este a Rádió előtt kitört fegyveres összecsapás egyik fő oka az volt, hogy annak vezetése is megtagadta valamennyi pont beolvasását, hiába követelte azt több ezer tüntető. Az előbb stencilen, később nyomdai úton sokszorosított követelések sok helyre eljutottak Budapesten, a tüntetés során is osztogatták őket, de még az sem feltételezhető reálisan, hogy az utcára vonultak többsége olvasta volna ezeket. Igazán ismertté a következő napokban váltak. A műegyetemi követelések jelentik 1956 alapprogramját.