(1891-1989) fényképész From Wikipedia, the free encyclopedia
Bäck Manci, született Bäck Margit (Vágvecse, 1891. december 25.[1] – Budapest, 1989. január 9.) kevéssé ismert magyar fotográfus, fotóművész, a magyar – és azon belül a szegedi – fotográfia egyik kiemelkedő alakja. Juhász Gyula révén értelmiségi körökben is ismert volt, számos hírességről készített portrét.
Hízelgően mindenkit levesz
A Bäck Manci fényűzése ez.
Bäck Manci 1891-ben született a felvidéki Vágvecsén Bäck József fakereskedő és Singer Berta gyermekeként izraelita vallású családban. 1907-ben kitűnő eredménnyel fejezte be a szegedi felsőbb leányiskolát. Itt versmondó tehetségével tűnt ki: a Szeged és vidéke című újság a végzősökről írván mint „keresetlen egyszerűséggel és ezért igen finoman szavaló” leányt említi.[2] 1910 és 1913 között[3] külföldön, valószínűleg Bécsben végzett fotográfiai tanulmányokat, feltehetőleg Dora Kallmus műtermében is,[4] majd 1915-ben a szegedi Kölcsey utcai Patzauer-házban nyitott műtermet. A Szegedi Napló 1915. április 18-i száma a művészeti rovatban hosszú riportban mutatja be – a címe „Bäck Manci műterme”.[5] A cikk külön kitért a műterem különlegesen finom ízlésű berendezésére, amit a művésznő Bécsből, egyedileg rendelt.[4] A szegedi értelmiségi körökben Juhász Gyula révén lett ismert. Gergely Sándor szobrászművész műtermében ismerkedett meg Moholy-Nagy Lászlóval, akinek szívességből, képekért cserébe reprodukciókat fényképezett.[2][4] A finomlelkű, érzékeny fényképésznőnek gyakran álltak modellt a szellemi élet oly nevezetes tagjai is, mint Erdei Ferenc, Mezey Mária, Zádor Anna vagy éppen Szent-Györgyi Albert.[3]
1921-ben kötött házasságot az öt évvel idősebb[6] dr. Szekerke Lajos jogásszal, akitől 1924-ben egy leánya született, dr. Szekerke Mária.[6] Ekkor még a Csekonics u. 11. szám alatt laktak,[7] de később a Tisza Lajos krt. 56. szám alatt, a Reök-palota második emeletén lévő lakásuk ebédlőjében rendeztek be műtermet.[2] Az idők folyamán a Kárász utcában (a 8. és a 11. számú házban), illetve a Tisza Lajos krt. 42-ben is volt műterme.[6]
A szegedi múzeum birtokában van egy 1926-os sorozata, amelyet egy lebontásra ítélt városrészről, a Palánkról készített.[6] Írásos nyoma van annak is, hogy a múzeumnak adományozott egy „Kézimunkázó nő” című Moholy-Nagy krétarajzot is. Idős korában panaszkodott róla, hogy a háború, költözések, megözvegyülés és egyéb viszontagságok közepette több Moholy-Nagy képe elveszett.[4]
A második világháború után 1950-ben államosították a műtermét, ezért minden fotográfusi tevékenységgel felhagyott.[3] Az addigra megözvegyült asszony Budapestre költözött a lányához, és 1989-ben bekövetkezett haláláig ott is élt.[2] Életének utolsó tíz évét ágyhoz kötött, magatehetetlen betegen töltötte.[8]
Korai képeire a bécsi iskola hatásai a jellemzők. Szerette az úgy nevezett nemeseljárásokat. Fényképei festőiek, finom árnyalatokban gazdagok, a háttereket a kép széle felé elmosta. Beállításai a szecessziót idézik, érzékenységről, lelki gazdagságról tesznek tanúbizonyságot. Kiemelkedőek a jellegzetesen finom, festői portré- és aktfotói, de mozdulattanulmányai, vedutái is komoly művészi értéket képviselnek.[3]
Bäck Manci és művészete kis híján a feledésbe merült. Munkásságát csak a 2000-es évtizedben kezdték el kutatni és a képeit kiállításokon bemutatni. Első gyűjteményes kiállítását 2005-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatták be, azóta számos felvétele kerül elő. Újrafelfedezése és kutatása dr. Gömör Béla gyűjtő érdeme, aki kutatásai eredményét 2003-ban publikálta. 2007-ben a Kiscelli Múzeum Fővárosi Képtárában rendezett kiállításon már kísérletet tettek a szegedi műterme hangulatának felidézésére is, és megpróbálták a mozgásművészettel való kapcsolatát is feltárni.[3]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.