Bét-Seán
város Izraelben From Wikipedia, the free encyclopedia
Bét-Seán (héber: בֵּית שְׁאָן, arab: بيسان) város Izrael északkeleti részén. A Jordán völgyében fekszik, a Kineret-tótól délre. Lakossága közel 17 ezer fő volt 2011-ben.
Bét-Seán | |||
Panoráma a településről | |||
| |||
Héber neve: בֵּית שְׁאָן Arab neve: بيسان | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Izrael | ||
Rang | város | ||
Irányítószám | 19150 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 18 200 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | IST, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 32° 29′ 46″, k. h. 35° 29′ 56″ | |||
[true Bét-Seán weboldala] | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bét-Seán témájú médiaállományokat. |
Története
Régészeti feltárások alapján már a késő újkőkorszak, a Kr. e. 5. évezred elejétől kezdve lakott hely egészen a középkori keresztes háborúk végéig. Az archeológusok 18 települési réteget különböztettek meg.
Kr. e. 1500 körül, amikor az egyiptomi hadjáratok megtörték a hikszoszok kánaáni uralmát, Bét-Seán fontos egyiptomi katonai bázis lett. Míg más kánaáni városokban csak kisebb egyiptomi helyőrség működött, addig Bét-Seánból ellenőrizték az egyiptomi fennhatóság alatt álló egész kánaáni és föníciai területet. III. Thotmesz is említi egyiptomi szövegekben és az Amarna-levelekben. I. Széthi és II. Ramszesz feliratos sztéléi mutatják többek közt az egyiptomi haderő itteni jelenlétét.
Miután a tengeri népek támadását III. Ramszesz fáraó szétzúzta, egyes csoportjaik, így a filiszteusok a Kr. e. 12. század elején letelepedtek a tengerparton, majd mélyebbre is behatoltak az akkor már Izrael által elfoglalt és benépesített területre. A Biblia alapján Saul király idejében Bét-Seán is a filiszteusok kezében volt. Astarté istennőnek és Dágón istennek temploma volt itt[2][3] és ide hozták a filiszteusok a gilboai csatában elesett Saul király díszes fegyverzetét és kitűzték Saul és fia, Jonathán testét a város falára. Később az Izraeli Királyság idejében Bét-Seán nem volt jelentős város.
Az asszír és babiloni hódítások utáni időben nem-zsidó lakosság telepedett le itt, egy kicsit távolabb az eredeti várostól. Ezt az új települést a hellenisztikus és a római korban Szküthopolisznak (ógörög Σκυθόπολις: Szkíta város) nevezték, valószínűleg az itt letelepített nagyszámú szkíta lovas miatt.[4][5]
Szküthopolisz II. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó csapataitól, pontosabban a városban állomásozó szkíta lovasságtól örökölte nevét.[6][7][8] Ezen szkíták (i. e. 3. század) azonban nem a királyi szkíták ivadékai voltak, hanem a közép-ázsiai szkítákat, azaz a szakákat képviselték.
Ez a város csatlakozott ahhoz a római fennhatóság alatt álló szövetséghez, amelyet a bibliai Újszövetség is Dekapolisznak, "Tíz-város"nak nevez.
Népesség
Népességének változása
A népesség alakulása 1949 és 2018 között
Lakosok száma | 1200 | 8000 | 12 800 | 11 300 | 13 400 | 13 100 | 15 038 | 16 000 | 16 900 | 18 200 |
1949 | 1956 | 1963 | 1972 | 1981 | 1988 | 1996 | 2004 | 2011 | 2018 |
Adatok: Wikidata
Panoráma
Hivatkozások
Fordítás
Források
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.