Bakónaki-patak
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bakónaki-patak a Zala vármegyei Nagybakónak északi térségében ered. Útját zömmel déli irányban folytatva rövid szakaszon érinti a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát,[2][3] ezután áthalad a falu központján, majd keresztezi Nagyrécsét is. Nagykanizsa közigazgatási határát elérve a Csónakázó-tó (a helyiek nyelvén: Csótó)[4] fő táplálója lesz. Miután jobbról felveszi a Péterfai-árok vizét, délkeleti irányba tart, és egyúttal árvízvédelmi és lecsapolási okok miatt csatornává alakul. Érinti a miklósfai Mórichelyi-halastavakat, amely a Natura 2000 különleges madárvédelmi területe.[5][6] Több kisebb ér mellett balról a bővizűbb Szaplányosi-határárok és a Csalános-patak vizeivel gyarapodik. Belezna és Fityeház közigazgatási határának közelében keletről éri el a Principális-csatornát, de közvetlen ezelőtt balról még a Bezsentói-árok is csatlakozik hozzá.
Ez a szócikk a magyarországi patakról szól. Hasonló címmel lásd még: Bakónaki-patak (egyértelműsítő lap). |
Bakónaki-patak | |
Közigazgatás | |
Országok | Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Vízgyűjtő terület | 195[1] km² |
Forrás | Nagybakónak, Zala vármegye, Magyarország |
Torkolat | Principális-csatorna, Zala vármegye, Magyarország |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vízhozama nagy ingadozást mutathat, időnként kilép a medréből.[7]
Valaha több vízimalom is működött rajta.