From Wikipedia, the free encyclopedia
Belső-Ausztria (németül: Innerösterreich) történelmi tájnév és közigazgatási egység, amely az Osztrák Hercegség tartományai közül Stájerországot, Karintiát, Krajnát (más néven Karniolát) és az Osztrák Tengermelléket (Küstenlandot) foglalta magában. Tájnévként a 15. század közepén jelent meg, s a korabeli tájszemléletben Alsó-Ausztria és Elő-Ausztria (más néven Felső-Ausztria) mellett az osztrák felségterület délkeleti, harmadik nagy területét jelölte.[1] Mint közigazgatási egység 1379 és 1457, majd 1564 és 1619 között állt fenn.
Belső-Ausztria (1379–1457 1564–1619) | |||
| |||
Egyéb nevei | Innerösterreich | ||
Ország | Osztrák Hercegség | ||
Kormányzás | helytartóság | ||
Központ | Graz | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | német, szlovén, olasz | ||
Vallás | római katolikus | ||
Nyelv | német, szlovén, olasz | ||
Térkép | |||
Belső-Ausztria 1477-ben | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belső-Ausztria témájú médiaállományokat. |
A Habsburg-ház tagjai között az ausztriai tartományokat felosztó 1379-es neubergi egyezmény szellemében III. Lipót herceg ága kapta Tirol és Elő-Ausztria mellett a Belső-Ausztria gyűjtőnévvel jelölt tartományokat. 1402-ben a Habsburg-birtokok tovább osztódtak, s Belső-Ausztria II. Ernő herceg birtokába került, aki tartománya székhelyéül Grazot jelölte ki. Fia, aki később III. Frigyes néven német-római császárrá lett, 1457-ben korán elhunyt unokaöccsétől megörökölte Alsó-Ausztriát, így birtokai egyesítésével Belső-Ausztria mint politikai kategória megszűnt.
Egy évszázaddal később I. Ferdinánd főherceg harmadik fia, II. („Stájer”) Károly osztrák főherceg 1564-től a belső-ausztriai tartományok uralkodója lett, udvartartását Grazban rendezte be. Miután az ő fia, II. Ferdinánd néven 1619-ben német-római császár lett, Belső-Ausztria a korona része lett, és mint különálló közigazgatási egység végleg megszűnt. (Ennek ellenére magát a fogalmat még a 19. században is gyakran használták, e tartományok csoportjának megjelölésére).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.