Bengáli nyelv
nyelv / From Wikipedia, the free encyclopedia
A bengáli vagy bángla, bánla (bengáli írással: বাংলা; IPA: [ˈbaŋla]) egy indoeurópai nyelv, amelyet legtöbben az indiai szubkontinens keleti részén beszélnek. A szanszkrit nyelvből a középind mágadhí prákrit nyelven keresztül fejlődött ki.
Bengáli বাংলা Bāṇlā | |
Beszélik | Banglades, India |
Terület | Dél-Ázsia |
Beszélők száma | ~250 millió fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Indoiráni nyelvek Bengáli nyelv |
Írásrendszer | Bengáli írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Bangladesben, valamint az indiai Nyugat-Bengál és Tripura államokban |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | bn |
ISO 639-2 | ben |
A Wikimédia Commons tartalmaz বাংলা Bāṇlā témájú médiaállományokat. |
Nagy és gazdag irodalmi hagyományaival a bengáli egy kulturálisan sokszínű területet ölel fel. A bengálit anyanyelvként Dél-Ázsiában, a történelmi Bengália területén beszélik, amely a mai Bangladesből és az indiai Nyugat-Bengál tartományból áll, de Asszám és Tripura tartományokban is jelentős számú bengáli nyelvet beszélő ember él. Mivel az összes beszélőinek száma 2005-ben közel 230 millió, a bengáli a világ egyik legtöbbet beszélt nyelve (ötödik[1] vagy hatodik[2]). A bengáli Banglades elsődleges nyelve, Indiában pedig ez a második legfontosabb beszélt nyelv.[3][4] Az asszámival együtt ez földrajzilag a legkeletebben beszélt indo-iráni nyelv.