Berati vár
az albániai Berat vára / From Wikipedia, the free encyclopedia
A berati vár (albán kalaja e Beratit), helyi elnevezésén Vár (albán Kala) vagy Várnegyed (Lagja Kala) ókori előzményekre visszatekintő, mai formájában nagyrészt az Epiruszi Despotátus fennhatósága alatt, a 13. században épült középkori vár, egyúttal a dél-albániai Berat 2008 óta világörökségi védelem alatt álló egyik történelmi városrésze az Osum folyó jobb partján magasodó dombtetőn. A 9,6 hektáros területű vár napjainkban is lakóövezet, oszmán hatásról tanúskodó, fehérre meszelt, sokablakos hagyományos kőházakkal. A toronyrendszerrel tagolt külső várfalak és a belső vár romjai mellett itt található Albánia legrégebbi, máig fennmaradt 13. századi bizánci stílusú templomai közül a Blakhernai Szűz Mária- és a Szentháromság-templom, valamint az ország két legkorábbi, 15. századi mecsetjének romjai, a Vörös és a Fehér mecset. A pazar belső terű és míves ikonosztázzal rendelkező egykori Mária mennybevétele székesegyházban 1986 óta működik Albánia két ikonművészeti múzeumának egyike, az Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum. Az albán lek érvényben lévő fémérméi közül a tízlekes hátlapja a berati várat ábrázolja.[1]
Berati vár | |
A berati vár barbakánnal védett várkapuja | |
Ország | Albánia |
Mai település | Berat |
Tszf. magasság | 241 m |
Épült | i. e. 4. század → 13. század |
Állapota | részben rekonstruált |
Építőanyaga | kő |
Látogatható | igen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 42′ 29″, k. h. 19° 56′ 42″40.708, 19.945 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berati vár témájú médiaállományokat. |