(1819–1892) magyar jogász, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Laborfalvi Berde Áron (Laborfalva, 1819. március 8. – Kolozsvár, 1892. június 25.) magyar jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv szerzője, a Kolozsvári Tudományegyetem első rektora.
Berde Áron | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1819. március 8. Laborfalva |
Elhunyt | 1892. június 25. (73 évesen) Kolozsvár |
Sírhely | Házsongárdi temető |
Ismeretes mint |
|
Pályafutása | |
Szakterület | jog, közgazdaságtan |
Munkahelyek | |
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE | nyilvános rendes tanár, dékán, rektor |
Jelentős munkái | az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv |
Akadémiai tagság | MTA l. tag (1858) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berde Áron témájú médiaállományokat. |
A székely laborfalvi Berde család sarja. Az algimnáziumot 1827-től Székelykeresztúron, a felsőbb osztályokat 1837-től a kolozsvári unitárius főiskolában végezte. 1841 augusztusában a kolozsvári unitárius kollégiumhoz választották meg tanárnak. További tanulmányok folytatása céljából 1842-ben Berlinbe ment, hol két évig maradt és a természettudományokat tanulmányozta. A szünidőt tanulmányi utazásokra használta; fölkereste a híresebb egyetemeket, Giessenben a vegytani elemzés érdekében egy hónapot töltött; majd Franciaország és Svájc egy részét utazta be. Hazatérte után 1844. október elején foglalta el a tanári székét, ott 1863-ig a természettudományok oktatásával foglalkozott. Ekkor szervezték meg a kolozsvári jogakadémiát, ahol tanszéket kapott mint a nemzetgazdaság és politika rendes tanára; utóbb a statisztika, pénzügytan, az osztrák birodalomhoz tartozó országok történelme jutottak neki rendkívüli tantárgyakul. A kolozsvári egyetem létrehozásakor nevezték ki nyilványos rendes tanárrá a nemzetgazdaság- és pénzügytan tanszékre; 1872–73-ben az egyetem első rektora, 1883–84-ben pedig a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1890 őszén nyugalomba vonult. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én választotta levelező tagjai sorába.
Híres mondása, amely a rektori székfoglalójában hangzott el: „Önök tudják, hogy az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg hírnevében, áldásos működésben.”[1]
Szerkesztette a Természetbarátot 1846. júl. 2-tól Takács Jánossal, majd 1847. szeptember 23-ától 1848. június 29-éig egymaga, Ipar és Természetbarát címmel 1848. július 2-ától november 9-éig; a Hetilap gazd. és keresk. lapot 1852. október 2-ától 1855. március 31-éig; a Kolozsvári Közlöny politikai hírlapot 1856. októbertől 1859. december 29-éig.
Első versei a kolozsvári Reményben (1839.) jelentek meg. Polémiája Vida Károllyal a Pesti Napló, 1856. 355. számában található. Természettudományi cikkei a Mezei Naptár (1859), az Akadémiai Értesítő (1860) és az általa szerkesztett lapok hasábjain láttak napvilágot. Egyháztörténeti dolgozatai a Keresztény Magvetőben (1888) jelentek meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.