Berettyó–Körös-vidék
alföldi középtáj Magyarországon és Romániában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Berettyó–Körös-vidék az Alföld délkeleti középtájainak egyike, nagyobbrészt a magyarországi Békés vármegye északi és Hajdú-Bihar vármegye déli részén, de kisebb sávja Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részére is áthúzódik, keleti területe pedig a romániai Bihar megye délnyugati és Arad megye északnyugati részén. A magyarországi területét tekintve 4361 km²-es, a Hortobágy-Berettyó, a Berettyó és a Körösök közötti síkságon hordalékkúpok és megsüllyedt medencék váltják egymást. Legfontosabb települései Magyarországon Gyula, Békés és Berettyóújfalu, a romániai oldalon Nagyvárad, Nagyszalonta és Margitta. Északról a Hajdúság és a Nyírség, északkeletről az Érmellék, keletről az Erdélyi-középhegység, délről és délnyugatról a Körös–Maros köze, északnyugatról a Közép-Tisza-vidék határolja. Magyarországi kistájai a Dévaványai-sík, a Nagy-Sárrét, a Berettyó–Kálló köze, a Bihari-sík, a Kis-Sárrét és a Körös menti sík, valamint idesorolják az Érmellék magyarországi résztájegységének tekinthető Érmelléki löszös hátat is, Romániában pedig a Berettyó-sík, a Bihari-sík keleti része, a Nagyváradi-kapu, a Nyárszegi magassík, a Szalontai-sík és a Csermői-magassík.
Berettyó–Körös-vidék | |
Besorolás | középtáj |
Nagytáj | Alföld |
Fontosabb települések | Gyula, Békés, Berettyóújfalu, Sarkad, Szeghalom |
Népesség | |
Népesség | 200 901 fő (2011) |
Népsűrűség | 46,1 fő/km² (2011) |
Településsűrűség | 1,6 / 100 km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4361 km² |
Lakott terület | 5,2 % |
Vízterület | 128 km² |
Legmagasabb pont | 145,8 m |
Résztájegységek | Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó–Kálló köze, Érmelléki löszös hát, Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík |
A szócikk adatai a Magyarország kistájainak katasztere alapján a középtáj magyarországi területeire vonatkoznak.[1]