Bertha Lutz
brazil herpetológus, női jogi aktivista From Wikipedia, the free encyclopedia
brazil herpetológus, női jogi aktivista From Wikipedia, the free encyclopedia
Bertha Maria Júlia Lutz (São Paulo, 1894. augusztus 2. – Rio de Janeiro, 1976. szeptember 16.) brazil zoológus, politikus és diplomata. Lutz vezető szerepet játszott a pánamerikai feminista mozgalomban és az emberi jogi mozgalomban.[2] Döntő szerepet játszott Brazíliában a női egyenjogúság kiharcolásában, ő képviselte Brazíliát az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásához vezető United Nations Conference on International Organization konferencián, az ENSZ alapokmányának aláírói közé tartozik. Politikai munkája mellett a Brazil Nemzeti Múzeum természettudósa is volt, kutatási területe a nyílméregbéka-félék voltak. Három békafajt és két gyíkfajt neveztek el róla. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Lutz”.
| Bertha Lutz | |
 | |
| Született | 1894. augusztus 2.[1] São Paulo |
| Elhunyt | 1976. szeptember 16. (82 évesen)[1] Rio de Janeiro |
| Állampolgársága | brazil |
| Szülei | Adolpho Lutz |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | federal deputy of Rio de Janeiro (1936. július 28. – 1937. november 10.) |
| Iskolái | Párizsi Egyetem |
| Kitüntetései | díszdoktor |
 | |
| Bertha Lutz aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bertha Lutz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bertha Lutz São Paulóban született. Apja, Adolfo Lutz (1855–1940) svájci származású orvos és epidemiológus, anyja, Amy Marie Gertrude Fowler brit ápolónő volt. Bertha Lutz természettudományt, biológiát és zoológiát tanult a párizsi Sorbonne Egyetemen, ahol 1918-ban végzett. Nem sokkal diplomájának megszerzése után visszatért Brazíliába.[3][4]
1919-ben, egy évvel Brazíliába történt visszatérése után megalakította az értelmiségi nők egyenjogúságáért küzdő Liga para a Emancipação Intelectual da Mulher szervezetet. A brazil kormány megbízásából a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Nemzetközi Nőtanácsában képviselte a kormányt. Lutz 1922-ben létrehozta a Federação Brasileira pelo Progresso Feminino nevű politikai szövetséget, mely a brazil nők egyenlő jogaiért, elsősorban a választójogukért küzdött. Még abban az évben résztvevője volt a Baltimore-ban megrendezett Nők Pán-Amerikai Konferenciájának, ettől kezdve rendszeresen részt vett a nemzetközi női jogi konferenciákon.[5] 1925-ben megválasztották az Amerikaközi Nőszervezet elnökének.[6] A nők egyenjogúságáért folytatott harca eredményeképpen ő vált a női egyenjogúság élharcosává, egészen 1931-ig, amikor a brazil nők végül megkapták a szavazati jogot.
Lutz női jogi tevékenysége nem ért véget a szavazati jog elérésével, továbbra is kiemelkedő szerepet játszott a feminista mozgalomban. Miután elvégezte a Rio de Janeiró-i Egyetem jogi szakát, 1933-ban részt vett az uruguayi Montevideóban rendezett amerikaközi konferencián, ahol a nemi egyenlőséggel kapcsolatban számos javaslatot tett. Javaslatai közül talán a legfontosabb a nők munkahelyi egyenlőségének kérdése volt, melyre felhívta az Amerikaközi Nőtanács figyelmét.[7] 1935-ben jelöltként indult a brazil törvényhozás, a Congresso Nacional do Brasil székéért. Ugyan csak második lett a szavazáson, de a megválasztott Cándido Pessoa egy évvel későbbi halála után a helyére lépett, így ő volt azon kevés brazil nők egyike, akik akkoriban bejutottak a törvényhozásba. Az első kezdeményezése egy bizottság felállítására vonatkozott, melynek feladata a brazil törvények felülvizsgálata volt, hogy azok nem sértik-e a nők jogait.[8]
Munkáját azonban nem tudta folytatni, mivel 1937-ben újra beiktatták Getúlio Vargast, aki diktatúrát épített ki, felfüggesztette a parlamentet, ezzel együtt a bizottság munkája is megszűnt.[9] Lutz ennek ellenére folytatta diplomáciai pályafutását. Az ENSZ alapokmányát aláíró négy nő egyike volt, és 1953-tól 1959-ig ő töltötte be az Amerikaközi Nőtanács alelnöki székét.[10]
Miután 1918-ban visszatért hazájába, a kétéltűek tanulmányozásába fogott, különösen érdekelték a nyílméregbéka-félék és a levelibéka-félék (Hylidae).[11] 1919-ben a Brazil Nemzeti Múzeumnál kapott munkát a botanikai osztályon. Pályafutása során számos tudományos értekezést írt, ezek közül a legfontosabbak: Observations on the life history of the Brazilian Frog Oocormus microps (1943), A notable frog chorus in Brazil (1946) és a New frogs from Itatiaia mountain (1952).[12] 1958-ban írta le a Paratelmatobius lutzii fajt (Lutz és Carvalho, 1958), melyet édesapjának tiszteletére nevezett el.[13] Lutz nevét két brazíliai gyíkfaj, a Liolaemus lutzae és a Phyllopezus lutzae,[13] és három békafaj, a Dendropsophus berthalutzae, a Megaelosia lutzae és a Scinax berthae őrzi.[14]
Bertha Lutznak a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeumban őrzött gyűjteménye megsemmisült a múzeumban 2018 szeptemberében pusztító tűzvészben.[15]
A Dolgozó nők 1919-es nemzetközi konferenciáján Lutz a nemi egyenjogúság szószólója volt, és támogatta azokat a záradékokat, melyek a nőket az igazságtalanságok és visszaélések ellen védték.[16]
A nők 1922-es pán-amerikai konferenciáján támogatta a nők egyenlőségét és a számukra nyitva álló lehetőségek keresését, különösen a politikai szervezetekben való részvételüket.[10] Az 1933-ban Montevideóban megtartott összamerikai konferenciára egy tanulmánnyal készült, mely a nők jogi helyzetével foglalkozott, és amellett állt ki, hogy a házas nők állampolgársága ne legyen a férjük állampolgárságának függvénye. Javaslatot tett egy egyenlő jogokkal foglalkozó egyezményre, és Nők Összamerikai Bizottságát arra bíztatta, hogy vizsgálják át a nők munkahelyi helyzetét az amerikai államokban.[17]
Az ENSZ megalakulását előkészítő San Franciscó-i United Nations Conference on International Organization konferencián a dominikai Minerva Bernardinóval együtt azért küzdött, hogy az ENSZ alapokmányának preambuluma külön említse meg a nőket is. Az alapokmány első tervezete nem tett említést a nőkről, és az amerikai delegátus Virginia Gildersleeve valamint a brit női küldöttek álláspontjával szemben Lutz és más dél-amerikai résztvevők ragaszkodtak ahhoz, hogy a végleges dokumentum tegyen említést róluk: „Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett…[…]”.[18] Emellett továbbra is javasolta egy külön bizottság felállítását, melynek feladata a nők jogi helyzetének vizsgálata a világban abból a célból, hogy jobban megértsük az egyenlőtlenségeket, melyekkel szembe kell nézniük, és határozottabban felkészüljünk, hogy szembe szálljunk azokkal. Lutz volt a női jogok alapokmányba történő felvételének legfontosabb és legkitartóbb szószólója, és munkája nélkül az Egyesült Nemzetek Szervezetének valószínűleg nem lenne felhatalmazása a nők jogainak védelmére.[19]
1964-ben Lutz vezette a brazil delegációt a 14. Összamerikai Konferencián Montevideóban.[20] Az 1970-ben tartott 15. találkozón javaslatot tett a bennszülött nők sajátos gondjaival foglalkozó szemináriumra. Bár már 70 éves is elmúlt, továbbra is részt vett a konferenciákon, melyeken a nők jogainak bővítését támogatta.[21] 1976-ban, 82 éves korában hunyt el.[9]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
