Bimbó-barlang

A Bimbó-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.

Bimbó-barlang
A Bimbó-barlang bejárata
Hossz	13 m
Mélység	3 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	3 m
Tengerszint feletti magasság	180 m
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Földrajzi táj	Budai-hegység
Típus	hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám	4762-70
Elhelyezkedése
Bimbó-barlang Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 19° 01′ 23″47.517166666667, 19.022972222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Bimbó-barlang témájú médiaállományokat.

Leírás

A Bimbó út 56. sz. ház előtt található a vas fedlappal lezárt és függőleges tengelyirányú bejárata. A Budai-hegységben nagyon ritka kőzetgyűrődés vastag mészmárga rétege alatt helyezkedik el a hévizes eredetű barlang. Budai Márgában jött létre. Falain nagy foltokban borsókő figyelhető meg. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével tekinthető meg. Naponta maximum 4 csoport látogathatja. Egy csoport maximum 4 főből állhat.

1995-ben volt először Bimbó-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

1995-ben Kraus Sándor fedezte fel a barlangot. 1995. május 19-én Kraus Sándor megrajzolta a Bimbó-barlang alaprajz térképét, 2 hosszmetszet térképét és 2 keresztmetszet térképét. A térképek 1:50 méretarányban mutatják be a barlangot. Az alaprajz térképen látható a 2 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. Az alaprajz térkép használatához a térképlapján jelölve van az É-i irány.

Az 1995. évi MKBT Műsorfüzetben az olvasható, hogy a Budapest II. kerületében lévő Bimbó út 56. számú telken, az épület alapozásakor Kocsis Ákos talált egy üreget. A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság intézkedése után a barlang kezdeti járatait kitisztították Kraus Sándorék az építtető megbízásából. Budai Márgában, egy kb. 50 cm vastag mész-márga pad alatt oldódott ki a 180 m tszf. magasságban nyíló barlang. Lefelé fokozatosan keskenyedő két hasadéka ismert. Egyikben foltokban apró borsókő fehérlik, bizonyítva a mélyebb szinten feltételezhető nagyobb üregekkel a nyílt légteres összeköttetést. A Rózsadomb ismert barlangjainak 160–170 m szinten van fő üregesedése, azaz nem túl mélyen. A kiadványban publikálva lett a barlang alaprajz térképe és 2 keresztmetszet térképe.

Az 1995. évi Földtani Közlönyben az van írva, hogy a Rózsadombon és környékén véletlenül előbukkant gömbfülkék kutatása néhányszor sikertelen volt, pl. a Bimbó út 58. sz. alatti gömbfülke kutatása. 1994-ben a Bimbó út 58. előtt gázcsőfektetéskor üreg nyílt meg. Ez be lett temetve, de 1995 májusában a Bimbó út 56. kertjében új gömbfülke bukkant elő. A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság kutatott a helyszínen, de érdemleges felfedezés nem történt a Budai Márgában. Kraus Sándor jutott le kb. 3 m mélyre. Oldalról lehet majd bejutni az épület széle alatt lévő lejárathoz. Elvileg biztosított a későbbi kutatás. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza, amelyen jelölve van a barlang helye.

Az 1995–1996. évi Karszt és Barlangban kiadott összeállítás szerint a Bimbó út 56. sz. házat 1995-ben bővítették. Itt a Budai Márga allodapikus mészkőpadjában egy néhány méter hosszú oldásos járat nyílt meg. Kraus Sándor kutatta. Lejáratot hoztak létre közterületről. A Bimbó út 58. sz. ház előtt a gázvezeték felújításakor láthatóvá vált omladékzóna nagyon közel van a barlanghoz. Az allodapikus mészkő alatt várható agyagos márga miatt kérdéses, hogy a mélyben lévő esetleges barlangrendszerrel milyen kapcsolata lehet.

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Budai-hegységben található Bimbó-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Budai-hegységben található Bimbó-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. Groma Klára 2011-es kéziratában szerepel a Budapest II. kerületében lévő 12765/1 hrsz. területen elhelyezkedő Bimbó-barlang, amelynek 4762-70 a kataszteri száma. A védett és lezárt barlang 13 m hosszú, 3 m függőleges kiterjedésű és 3 m mély.

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
• Groma Klára: A barlangok, mint „ex lege” védett területek megóvásának és bemutatásának lehetőségei a budai termálkarszt példáján. Kézirat. Budapest, 2011. Az 1. sz. mellékletben 1 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kocsis Ákos: Újabb barlangok a Rózsadomb környékén és a Buda-barlangban elért eredmények 1992-től. Karszt és Barlang, 1995–1996. 51. old.
• Kraus Sándor: Bimbó-barlang. MKBT Műsorfüzet, 1995. július–augusztus. 8., 9. old.
• Kraus Sándor: Beszámoló az 1995. évben végzett karszt- és barlangos tevékenységekről. Kézirat. 3., 8–20. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kraus Sándor: Beszámoló 1996. Kézirat, 1996. december. 39. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 384., 397. old.
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai. Kézirat. 19., 35. oldalak és az 1. ábra. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás

• Budapest-portál
• Földrajzportál