Bolygó
jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen[* 1], valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Van továbbá olyan elmélet is, amely szerint a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1]
A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.
Remove ads
Keletkezése
Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés az, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd anyagának egy része, az összesűrűsödés miatt annak közepén protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak. A porhalmaz egy része egyes helyeken a térben összesűrűsödik, és a tömegvonzás hatására gömbbé formálódik. Miután egy születő bolygó átlép egy bizonyos méretet (kb. a Hold átmérőjét), olyan nagy lesz a vonzáskörzete, hogy egyre több porrészecskét vonz magához, és egyre gyorsabban gyarapítja saját anyagát.
A kisebb anyagcsomók (ha sok van belőlük), a központi gravitációs pont körül keringve egymásnak ütköznek és összetapadhatnak, ezáltal nagyobb anyagcsomók jönnek létre, amik végső soron bolygókká alakulhatnak.
Remove ads
A Naprendszer bolygói
Naprendszerünkben a jelenleg elfogadott definíciók alapján nyolc bolygót ismerünk. 2006. augusztus 24-éig a Pluto is bolygónak számított. Ekkor adták meg a bolygó új definícióját és hozták létre a törpebolygó kategóriát, melybe további négy égitestet sorolunk. A bolygók körül lehetnek kisebb kísérőobjektumok, ezeket holdaknak nevezzük.
A Naprendszer bolygóinak három csoportja:
- Óriásbolygók (Jupiter-típusú bolygók, gázbolygók, gázóriások): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz;
- Kőzetbolygók (Föld-típusú bolygók): Merkúr, Vénusz, Föld, Mars;
- Törpebolygók: Ceres, Pluto, Eris,[2] Makemake és a Haumea.
Az alábbi táblázat összehasonlítja a három csoport legfontosabb jellemzőit:
Felfedezése a történelem során
Feltehetően először az ókori csillagászok fedezték fel az egyébként csillagnak látszó, apró fényeket, amelyek észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Az ókori görögök hívták ezeket vándorló, bolyongó csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitestet, ami nem csillag, bolygónak tekintettek. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és az égitestek, a „bolygók” és csillagok körülötte keringenek.
Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeket isteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből idővel a modern kor Föld-szerű égitestje lett. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A 19. század végén összesen tizennyolc bolygót tartottak számon a Naprendszerben.[3]
Az ókorban a következő égitesteket tekintették bolygónak, ebben a sorrendben:
| Hold | Merkúr | Vénusz | Nap | Mars | Jupiter | Szaturnusz |
A reneszánsz korban a heliocentrikus világkép elterjedésével jött a felismerés, hogy maga a Föld is bolygó.
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz |
A 19. század közepéig rengeteg, a Nap körül keringő égitestet fedeztek fel, melyeket bolygóként kezeltek.
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Vesta | Juno | Ceres | Pallas | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
Ez így volt egészen 1853-ig, amikor a csillagászok széles körben elfogadták a kisbolygó égitesttípust. 1853-tól 1930-ig:
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
A Plútó, mint bolygó felfedezése után, 1930-tól 2006-ig:
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz | Plútó |
Napjainkban, a Plútó „lefokozása” után:
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz |
Mai Naprendszer a törpebolygókkal együtt:
| Merkúr | Vénusz | Föld | Mars | Ceres | Jupiter | Szaturnusz | Uránusz | Neptunusz | Pluto | Haumea | Makemake | Eris |
A bolygók nevének eredete
Ma a Naprendszer bolygói – a Föld kivételével – római istenek nevét viselik:
- Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás istene
- Vénusz: a szépség és a szerelem istennője
- Mars: a háború istene
- Jupiter: a Pantheon főistene és az univerzum teremtője
- Szaturnusz: a mezőgazdaság istene
- Uránusz: az ég istene
- Neptunusz: a tengerek istene.
A törpebolygók nevének eredete:
- Ceres: a növények római istene
- Pluto: az alvilág római istene
- Haumea: a termékenység hawaii istennője
- Makemake: a polinéz teremtő isten
- Eris: a viszály és veszekedés görög istennője.
Egyes nyelvekben a hét napjainak elnevezése az istenek nevéből származik, és így társultak az egyes égitestekkel.
A spanyol nyelvben például a hétfő (lunes) a Hold (Luna) napja, a kedd (martes) a Mars (Marte) napja, a szerda (miércoles) a Merkúr (Mercurio) napja, a csütörtök (jueves) a Jupiter (Júpiter) napja, a péntek (viernes) pedig a Vénusz (Venus) napja. De pl. az angol Sunday és Monday elnevezésben is visszaköszön a Sun (Nap) és a Moon (Hold) szó, akárcsak a német Sonntag (die Sonne – Nap) és Montag (der Mond – Hold) elnevezésben. A közhiedelemmel ellentétben a Friday és Freitag nem a free ill. frei szavakra vezethető vissza, hanem Freya germán isten nevére, akit szintén egy égitesttel társítottak.
A különböző bolygók holdjainak neve mitológiai személyektől származik, kivétel az Uránusz "mellékbolygóinak" neve, melyek klasszikus színházi darabok szereplőit idézik. A Naprendszer további kisebb elemei különböző források által kapták nevüket: mitológiai alakokról (Pluto, Sedna, Eris, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például a Halley-üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.
A bolygók fontosabb jellemzői
Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.
- 1 A Föld paramétereihez viszonyított értékek
- 2 A Nap egyenlítőjéhez viszonyítva
- 3 A Vénusz ellentétes tengelyforgású a többi bolygóhoz képest, ezt jelöli a mínusz előjel
Remove ads
Bolygók a Naprendszeren kívül
Megjegyzések
- A Naprendszer legnagyobb bolygói (gázóriások) tartalmaznak ugyan hidrogént a fúzióhoz, de nem elegendően nagy hőmérsékleten. Elektromágneses sugárzásuk hullámhossza magasabb, mint a fényé; sugárzásuk tehát a hősugárzás tartományába esik. Másrészt, energiatöbbletük nem a fúzióból származik, hanem a bolygó térfogatának csökkenéséből (kollapszus)
Jegyzetek
Források
További információ
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads