Bombarnac Klaudius
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bombarnac Klaudius (eredeti címe Claudius Bombarnac, magyarul megjelent még Bombarnac Claudius címmel) Jules Verne regénye. A regényt először a Le Soleil folyóirat közölte folytatásokban 1892. október 10. és november 21. között, majd Verne kiadója, Pierre-Jules Hetzel adta ki könyvként.
Bombarnac Klaudius | |
Szerző | Jules Verne |
Eredeti cím | Klaudius Bombarnac |
Ország | Franciaország |
Nyelv | francia |
Műfaj |
|
Sorozat | Különleges utazások |
Előző | Várkastély a Kárpátokban |
Következő | Senki fia (regény) |
Kiadás | |
Kiadó | Pierre-Jules Hetzel |
Kiadás dátuma | |
Magyar kiadó | Franklin Társulat, Budapest |
Magyar kiadás dátuma | 1894 |
Illusztrátor | Léon Benett |
Média típusa | könyv |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bombarnac Klaudius témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vernét barátja, Paul Nadar francia fotós képei és történetei inspirálták regényének írására.[1]
Verne eltúlozza, néhány esetben egyszerűen kigúnyolja regény összes szereplőjét. A történetet elmesélő francia Klaudius Bombarnac hírlap-tudósító, aki tudálékosan jegyzi meg az út minden állomása kapcsán, hogy nincs ideje megnézni a várost, pedig írna róla. Itt ismét elmulasztottam reporteri kötelességemet és semmit se láttam. Mentségemül szolgáljon, hogy nincs is semmi látnivaló (XV. fejezet). A szenzációként leadott híreiről, tudósításairól vagy az derül ki, hogy azok már rég ismertek, vagy tévesek.
A két francia színész szinte minden történéshez ismer egy odavágó áriát, jelenetet, színdarabot. Az angol olyan felsőbbrendűség tudattal bír, hogy a könyvben szavát nem lelni, nincs az az esemény, ami kizökkentené, számára a Brit Birodalmon kívül nincs élet. A német báró harsány, tapintatlan, és nem eszik, hanem zabál. Megkapja a magáét Verne-től az életmód-tanácsadás is, a könyv elején még vegetáriánus étket fogyasztó kínai bölcs a regény végére már csak napi egy tojássárgát eszik.