Budakeszierdő

Budakeszierdő Budapest egyik városrésze a II. és XII. kerületekben. Egy része a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik.^[2]

Budakeszierdő
Közigazgatás
Település	Budapest II. kerülete
Kerület	II. és XII. kerület
Alapítás ideje	1892/1893 (területvásárlás)
Városhoz csatolás	1930
Korábbi rangja	erdő
Népesség
Teljes népesség	329 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Budakeszierdő Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 18° 56′ 33″47.504166666667, 18.9425
A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszierdő témájú médiaállományokat.

Fekvése

Határai az Üdülő útra futó turistaút Budapest határától, Üdülő út, Szép Juhászné út, a Budakeszi út és Szép Juhászné út elágazásától délnyugatra futó turistaút a Jánoshegyi út leginkább északi fekvésű kanyarjáig, Jánoshegyi út, Konkoly-Thege Miklós út, a csillebérci gyermekváros és a KFKI északi és nyugati kerítése, Konkoly-Thege Miklós út Budapest határáig és végül a főváros határa az Üdülő útra futó turistaútig.

Története

A Székesfőváros 1893-ban^[3] (más források szerint 1892-ben^[4]) vásárolta meg a 950 katasztrális hold területű erdőt Budakeszitől 600 000 koronáért, és az 1930. évi XVIII. törvénycikk^[5] alapján csatolták a fővároshoz. A városrészt eredetileg Erdődűlőnek nevezték. A vásárlással az erdő kivágását akarták megakadályozni. Sétautakkal látták el, így már korán kedvelt kirándulóhellyé vált. Az erdőben több völgy (pl. Virág-völgy) és köztük olyan kisebb magaslatok találhatóak, mint Ingovány, Meredek-csúcs, Diófás-tető, Magaskő.

A területet javarészt tölgyesek, bükkösök és betelepített fenyvesek borítják. Elzártsága és jó levegője miatt 1901-ben Korányi Frigyes kezdeményezésére megépítették az Erzsébet királyné Szanatóriumot, amely ma az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nevet viseli.^[4] Ugyanide épült a budai MÁV Kórház és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (egykor Fodor József TBC Intézet) is.^[4] Ide helyezték át az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés után az Ógyalláról költözni kényszerülő csillagvizsgálót, valamint itt épült fel a MTA Központi Fizikai Kutatóintézete (KFKI) is.^[4]

A terület megvásárlásakor ki akarták zárni a közlekedést^[forrás?]. 1948-1949 között épült az Úttörővasút (ma Gyermekvasút), ami azóta észak-déli irányban szeli át a Budakeszi-erdőt, miközben három helyen is megáll: a Virágvölgy, a János-hegy és a Vadaspark megállóhely is e vidéken található.^[4]

Jegyzetek

1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
2. II. kerületi portál - Budakeszi erdő. masodikkerulet.hu, 2012 [last update]. [2012. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
3. Pápa, 1956, 13. oldal
4. Hegyvidékújság - A XII. kerületi polgárok lapja | A Hegyvidék városrészei: Budakeszierdő. hegyvidekujsag.eu, 2012 [last update]. [2013. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
5. 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról). [2008. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 28.)

Források

• Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 39. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
• dr. Pápa Miklós: Budai hegyek útikalauz. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1956
• dr. Pápa Miklós – dr. Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982 ISBN 963 253 300 3
• Budai-hegység turistatérkép, Cartographia, Budapest, 2011 ISBN 978 963 353 106 8