Ógyalla - Wikiwand

Ógyalla (szlovákul Hurbanovo, korábban Stará Ďala, németül Altdala) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.

Gyors adatok

Remove ads

Fekvése

Ógyalla Komáromtól 14 km-re északkeletre, a Zsitva bal partján fekszik. Területe a Zsitva-menti síkságtól (110 m) kelet felé emelkedik a Szentpéter határában levő szőlődombig (140 m). Ógyalla területe kiterjed a Zsitván túli Abára, Szeszílesre és Bacherre, valamint az Öreg-Nyitrán túli rétek egy részére is, Martostól délre.

Ógyalla északkeletről Bajcs, északnyugatról Ímely, nyugatról Martos, délnyugatról Komárom, délről Komáromszentpéter, keletről pedig Újgyalla községekkel határos.

Ógyalla és Bagota főutcái egyben a Komáromot (14 km) Érsekújvárral (16 km) összekötő 64-es főút részét képezik. Mellékutak kötik össze Martossal (4 km), Ímellyel (5 km), Perbetével (9 km) és Szentpéterrel (7 km). Vasútállomás a Komárom-Érsekújvár vonalon.

Településrészek

Ógyalla 59,94 km²-es területe két kataszteri területből (korábban külön községből) és hét településrészből áll:^[3]

Ógyalla (Hurbanovo) – 40,85 km²
- Hambpuszta (Holanovo)
- Nagykonkoly (Konkoľ)
- Ógyalla (Hurbanovo)
- Vék (Vík)
- Zöldállás (Zelený Háj)
Bagota (Bohatá) – 19,09 km²
- Bagota (Bohatá)
- Margitpuszta (Nová Trstená)

A Bagotától északra fekvő Pál-major (Pavlov Dvor) bár különálló lakott terület, hivatalosan nem számít településrésznek. Ógyalla kataszteri területén találhatóak még a következő külterületi lakott részek: Alsóbacher (Dolný Bacher), Felsőbacher (Horný Bacher), Balázspuszta (Balážov dielik) és Szeszíles (Sesíleš).

Remove ads

Élővilága

Ógyallán 7 gólya-fészkelőhelyet tartanak nyilván. Az elsőben, a Keleti utca sarkán 2011-ben 6, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben 4, 2015-ben 3, 2016-ban 4, 2017-ben ismét 3 fiókát számoltak össze, a másodikból csak 2011-es adat van 3 gólyafiókáról. A harmadik fészekben Hambpusztán 2011-ben 3, 2012-ben 2, 2013-ban 2, 2014-ben 1, 2015-ben 2, azóta nem fészkeltek benne. A negyedik fészekben szintén csak 2011-es adat szerint 3, az ötödikben hasonlóan 3 (2011) és 2 (2012) fióka kelhetett ki, a hatodikban pedig egy 2011-es adat szerint 2 gólyafióka volt. Véken a 2000-es évek első felében fészkeltek gólyák, majd 2015 körül volt újabb fészeképítés. 2013-tól egy alátéten is számon tartanak fészket. Ezen utóbbi alátéten 2013-ban 3, 2014-ben 4, 2015-2016-ban 2, 2017-ben 3, 2018-ban 2, 2020-2021-ben 3, 2022-ben 5 és 2024-ben 1 fiókát számoltak össze.^[4]

Remove ads

Nevének eredete

Magyar neve a régi magyar Gyál személynévből ered, az pedig az ótörök jalan (= láng) főnévből. Mai szlovák nevét 1948-ban kapta Jozef Miloslav Hurban szlovák író nevéből, azelőtt a magyarból átvett Stará Ďala volt a szlovák neve.

Története

Határa már a történelem előtti időkben is lakott volt. A régészeti leletek szerint a vonaldíszes kerámia, a bükki, a zselízi és a lengyeli kultúra települései álltak egykor a területén. A bronzkorban és a hallstatt korban is lakták. Hamvasztásos sírok kerültek itt elő, csakúgy mint a szeredi csoport és latén kor népeinek sírjai. Az abadombi (szk. Sesíleš) temetőből egy 10-11. századra keltezhető bronz zarándokkereszt is származik.^[5] A 12. századból egy ősi templom alapfalait tárták fel.

A mai települést oklevélben 1357-ben possesio Galla néven említik először, de Nagykonkoly nevű részét már 1242-ben említi oklevél. Ebben közvetlenül a tatárjárás után IV. Béla király hívét, Konkoly Thege Mátét nemesi rangra emeli és neki adja a mintegy 1600 hektáros birtokot. 1247-ben Véket említik villa Vegh alakban. Bagota 1404-ben tűnik fel először a Désházy család birtokaként, majd 1571-től az Ordódyak birtoka. Ógyalla a 15-16. században a Gyallai család birtoka volt. 1582-ben a Thassy és Zsigmondi családoké. 1561-ben a török Ógyallát és környékét teljesen elpusztította, évtizedekig csak pusztaként szerepel.

1615-ben elhagyott falu.^[6] Csak a 17. század közepén telepítették be újra. Ezután a Konkoly-Thege, a Szluha, a Csúzy család és mások a főbb birtokosai. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Ó, és Új Gyala. Két elegyes tót faluk Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Ó Gyala Perbetéhez egy, Új Gyala pedig fél mértföldnyire. Legelőjók saját marhájoknak elég, réttyei tsekélyesek, szőlei elég tagasak, és középszerű borokat teremnek, el adásra is meg lehetős alkalmatoságjok, második Osztálybéliek."^[7]

Fényes Elek szerint „Ó-Gyalla, pusztai magyar-tót falu, Komárom vmegyében, a Komáromtól Érsekujvárra vivő országutban, Komáromhoz 1 3/4 mfdnyire: 1150 kath., 3 ágostai, 220 ref., 240 zsidó lak., kath. ref. anyaegyházakkal és synagógával. Határa már tagositva van Aba pusztával együtt s 9000 holdra terjed, egy része a Nyitra és Zsitva folyam közt fekszik, ez többnyire kaszálló rét; keleti része homokos és dombos, terem jó gabonát, különösen jó rozsot és dohányt, s a zsellérek főjövedelme a dohányból van, de szőlőt is mivelnek. Van itt több csínos uri lak, és Csuzy János urnak szivargyára, mellyben rendesen 16 egyén dolgozik. F. u. Konkoly, Thege nemzetség, Ghiczy, Baranyay, Csuzy, s több kisebb birtokosok.”^[8]

1900-ban a Konkoly Thege Miklós vezetése alatt álló és budapesti székhelyű „Meteorológiai és Földmágnesességi Magyar Királyi Központi Intézet” a mai Országos Meteorológia Szolgálat jogelődje obszervatóriumot létesített Ógyallán, amely az első vidéki obszervatórium volt az Osztrák-Magyar Monarchián belül.

Trianonig Komárom vármegye Udvardi járásának székhelye. 1923-tól 1960-ig az Ógyallai járás székhelye volt.^[9]

1919. január 10-én a csehszlovák hadsereg bevonult Ógyallára és ezzel a települést az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták. 1920-ban a Stará Ďala hivatalos nevet kapta.

Az 1920-as években a csehszlovák "földreform" keretében Ógyalla környékén több szlovák kolóniát is létrehoztak (Zöldállás, Hambpuszta, Margitpuszta, Pálmajor) azzal a céllal, hogy megváltoztassák a Kisalföld e részének etnikai szerkezetét. Margitpusztán 12 morva kolonista család telepedett meg, akiknek a letelepülését a brünni székhelyű Északmorvaországi Telepítési Szövetkezet közvetítette.^[10] Zöldálláspusztán, Csáky Károly egykori birtokán 1922-ben a Szlovák Liga 45 Gyetva-környéki családot telepített le, akik összesen 493 hektár termőföldet kaptak. 1930-ban már 237-en éltek a kolónián, melynek 1928 óta saját szlovák iskolája is volt.^[11]

Ógyalla az 1920-as évekig teljesen magyar lakosságú település volt, de a kolonisták megérkezte után is megtartotta magyar többségét. A második világháború utáni kitelepítések és a csehszlovák-magyar lakosságcsere eredményeként azonban az etnikai arányok megváltoztak és Ógyalla vegyes magyar-szlovák lakosságú településsé vált.

Az 1950-es években Nový roľník – Új Földműves címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg. Az 1950-es évektől 1982-ig gimnázium is működött Ógyallán.

Ógyallát 1960-ban nyilvánították várossá. 1971-ben a korábban önálló Bagota községet egyesítették Ógyallával.

Remove ads

Népessége

További információk Év:, 1994. ...

Népességi statisztikák (10 év)^[12]
Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Emberek száma:	7894	8041	7605	7178
Eltérés:		+1,86 %	-5,42 %	-5,61 %

További információk Év:, 2023. ...

Népességi statisztikák^[12]
Év:	2023.	2024.
Emberek száma:	7222	7178
Eltérés:		-0,60 %

A népesség alakulása 2004 és 2024 között:

Lakosok száma	8041	7469	7467	7178
	2004	2017	2021	2024

Adatok: Wikidata

1880-ban 2523 lakosából 1640 magyar és 664 szlovák anyanyelvű volt. Bagotán 559 magyar és 322 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 2362 lakosából 1846 magyar és 448 szlovák anyanyelvű volt. Bagotán 1064 magyar és 5 szlovák anyanyelvű élt.

1900-ban 2441 lakosából 2312 magyar és 109 szlovák anyanyelvű volt. Bagotán 1149 magyar és 3 szlovák anyanyelvű élt.

1910-ben 2585 lakosából 2536 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt. Bagotán 1247 magyar és 7 szlovák anyanyelvű élt.

1921-ben 3025 lakosa volt, ebből 2041 (67,5%) magyar, 765 (25,9%) csehszlovák, 780 (26%) pedig cigány nemzetiségű volt. A hivatalosan kimutatott számadatok ellenére a korabeli csehszlovák tankönyvek még 95% magyarságról szóltak.^[13] Bagotán 895 magyar és 401 csehszlovák élt.

1930-ban 3250 lakosából 1637 magyar, 78 zsidó, 9 német, 1 ruszin, 1385 csehszlovák, 94 egyéb nemzetiségű és 46 állampolgárság nélküli volt. Ebből 2923 római katolikus, 136 református, 120 izraelita, 44 evangélikus, 2 görög katolikus és 25 egyéb vallású volt. Bagotán 884 magyar és 483 csehszlovák élt.

1941-ben 3256 lakosából 3018 magyar és 184 szlovák volt. Bagotán 1352 magyar és 107 szlovák élt.

1970-ben 4695 lakosából 2600 magyar és 2048 szlovák volt. Bagotán 1018 magyar és 985 szlovák élt.

1980-ban 7613 lakosából 3935 magyar és 3606 szlovák volt.

1991-ben 7790 lakosából 4170 magyar és 3378 szlovák volt.

2001-ben 8153 lakosa volt, ebből 4092 (50,2%) magyar, 3711 (39%) szlovák, 302 (3,7%) cigány nemzetiségű volt. Az elszlovákosodást mutatja, hogy 4525-en vallották magyar anyanyelvűnek magukat, akik közül csupán 4092-en vállalták nemzetiségüket is. Ugyanebben az évben 6253 római katolikus, 531 református, 218 evangélikus, 110 baptista, 20 görögkatolikus és 7 izraelita vallású lakosa volt a városnak.^[14]

2011-ben 7751 lakosából 3753 szlovák, 3196 magyar, 189 cigány, 42 cseh és 539 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 7467 lakosából 3780 (+160) szlovák, 3038 (+274) magyar, 179 (+22) cigány, 58 (+7) egyéb és 412 ismeretlen nemzetiségű volt.^[15]

Ógyallán a népszámlálási adatokban szereplő értékeknél magasabb a cigányság aránya, 2008-ban a városi hivatalnál mintegy ezer főre tették az etnikumhoz tartozók számát, akik a város 110 utcájából 35-ben élnek.

Remove ads

Önkormányzat

A városi önkormányzat élén a polgármester (2006 óta Zemko Margit, 2002–2006 között Basternák László) áll, a képviselőtestület 11 tagú.

A város címerét 1977-ben fogadták el, rajta kék alapon arany színnel a régi csillagvizsgáló látható, felette a hét csillag a hét városrészt szimbolizálja.

Oktatás, kultúra

Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda (magyar iskola)
Konkoly-Thege téri Alapiskola (szlovák iskola)
Építőipari Szakközépiskola
Műszaki és Gépesítési Szakközépiskola

Néprajza

Manga János is gyűjtött népdalokat a faluból.^[16]

Gazdaság

Legismertebb üzeme az Arany Fácán (Zlatý Bažant) sörgyár, melyet 1967-ben létesítettek és mintegy 500 embernek ad munkát (2007). Az aranyfácán egy állat neve, jelenleg is él a sörgyár területén néhány példány belőle.
Ógyalla sokoldalú élelmiszeriparral rendelkezik: a Zelex üzeme paprika- és fűszerkeverékek előállításával foglalkozik, a Namex sós pálcikákat készít, a Jatka pedig húsipari termékeket állít elő.^[17]
A Kenzel kerékpárüzeme Bagotán található.
Műanyag csomagolóanyagok gyártása Zöldálláson (Terbo).
A dél-koreai tulajdonban levő Nuritech vállalat elektronikai cikkeket állít elő. Telephelye a 64-es főút mentén található, Bagota és Pálmajor között.

Nevezetességek

A régi csillagvizsgáló
A református templom
A Szent Anna templom Bagotán
Az egykori Steiner-kastély (ma étterem)
A katolikus templom előtti Szentháromság-szobor
Konkoly-Thege Miklós szobra

I. (Szent) Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1718-ban épült, 1911-ben leégett, helyette 1912–13-ban Medgyaszay István tervei szerint építették szecessziós stílusban a jelenleg is meglévő újat, mely merőben eltér elődjétől, semmi sem emlékezteti arra.
Református templomát 1822-ben építették, 1913-ban késő klasszicista stílusban építették újjá.
A településen több régi kúria is volt, ezért Ógyallát a kúriák városának szokták nevezni. Sajnos ezek közül több vagy megsemmisült, vagy nagyon rossz állapotban van.
- Konkoly-Thege-kúria – a 19. század elején épült klasszicista stílusban;
- Feszty-kastély – a 19. század elején épült klasszicista stílusban;
- Steiner-kastély – 1901-ben szecessziós stílusban épült. A rendszerváltás után vendéglővé alakították át.
Csillagvizsgáló és Meteorológiai, Geofizikai Intézet: Konkoly Thege Miklós alapította 1871-ben Közép-Európa első obszervatóriumaként. Ezután Európa egyik meghatározó csillagvizsgálója volt, rendszeresen folytak itt már akkor is megfigyelések. Jelenleg Szlovákia központi obszervatóriuma, tudományos munkával, megfigyelésekkel és oktatással foglalkoznak az intézetben. A látogatók számára a régi csillagvizsgálóban kialakított múzeum, valamint a planetárium jelenthet kuriózumot. Tudni kell azonban, hogy a régi csillagvizsgálóból csak a nagykupola eredeti, a többit életveszélyességre hivatkozva a kommunista rendszer 80-as éveiben lebontották, így a mai látogatók csak annak újraépült mását láthatják.
Az ógyallai temetőben található a Feszty család sírboltja, az 1946-ban épült Gyurcsovics-sírbolt, valamint a második világháború áldozatainak emlékműve.
A Konkoly-Thege család 1859-ben épült sírkápolnája Ógyalla déli részén, a főút mögé magasodó kis dombon áll.
Konkoly-Thege Miklós életnagyságú szobrát (Nagy János szobrászművész alkotása) 2007-ben leplezték le a szintén róla elnevezett téren.
Jókai Mór mellszobrát az író halálának 100. évfordulóján, 2004-ben avatták fel a Szent László templom mellett.
Kopernikusz szobra és egy napóra a csillagvizsgáló parkjában áll.^[18]
Basternák László emléktáblája. A város egykori polgármesterének emléktábláját erőszakos halálának első évfordulóján, 2011 júliusában állították a gyilkosság elkövetésének helyszínén.^[19]

Szakrális kisemlékek

Az ógyallai temetőben álló nagykeresztet 1820-ban emelték Királyi György síremlékére. A mellette álló Szűz Mária-szobrot 1934-ben állíttatta Kadek András.
A katolikus templom oldalában álló missziós keresztet 1927-ben állították.
A katolikus templom kertjében álló, süttői márványból készült keresztet 1901. május 3-án állíttatta Kádek András és neje, Marsó Mária.
A katolikus templom előtt álló Szentháromság-szobrot 1886-ban emeltette Gyurcsovics Józsefné. 2000-ben helyreállították.
Szent Vendel útmenti szobrát 1938-ban állították.
Nepomuki Szent János 18. századi szobra köré a millennium idején akácfákat ültettek.
A Zahorec-keresztet 1931-ben emeltette Zahorecz Pál és neje, Gyurcsovics Mária.
Ógyalla Bagota felé eső végénél áll a 19. század végéről származó Baranyai-kereszt.
A Kádek-keresztet 1920-ban emeltette Kádek János.
A Psenák-keresztet, mely Ógyalla, Bagota és Újgyalla határán áll, 1880-ban emeltette Psenák János és Ondrusek Ágnes.
Az Ógyallát Szentpéterrel összekötő út mellett áll a Gyallai-kereszt, melyet 1902. november 1-jén állíttatott Kádek Márton és Ballay Anna.
Vékpusztán 19. századi temetői nagykereszt, harangláb és 1950-ben megújított útmenti kereszt található.
A zöldállási temetői nagykeresztet 1923-ban emelték, a településen fa harangláb is található.

Bagota

Bagota legjelentősebb építészeti értéke a késő barokk stílusban épült, 1739-ből való, a 18. század végén klasszicista stílusban átépített Szent Anna római katolikus templom, amelynek gondnokságát 1945-ig az Ordódy család férfi tagjai viselték. A templomot 1963. július 14-én műemlékké nyilvánították.^[20]
Említést érdemel még a templom előtt álló két népies, süttői vörösmészkőből készült feszület is. A jobb oldalit 1912-ben, a bal oldalit 1901-ben emelték.
A Nepomuki Szent János-oszlop 1770 körül épült, értékes barokk műemlék.
A katolikus templom mögötti temetőben található az Ordódy-család számos tagjának régi, nemesi címeres síremléke.
A temetőben több szakrális kisemlék található:
- 18. századi fakereszt – 1735-ben állították, 1992-ben restaurálták;
- 18. századi barokk homokkő kereszt – feltehetően az Ordódy család emeltette, rossz állapotban van;
- Temetői nagykereszt – 1994-ben emeltette Radosický László;
- Öregtemetői nagykereszt – Trencsik Mária emeltette 1891. április 27-én.
Az Ordódyak három klasszicista stílusú kúriája a 19. században épült. Bagota déli részén fennmaradt az értékes park is.
Református harangláb – a csillaggal megjelölt toronyépítményű haranglábat 1991 után építették az útépítési munkálatok során összedőlt, 19. század elején épült régi harangláb helyett.
Szent Antal homokkő szobra a főút feletti kis dombon áll.
A Bagota és Pálmajor között található, Jézus Szívének szentelt útmenti képoszlopot 1934-ben emelték.
A Pálmajoron található útmenti keresztet 1852-ben állíttatta Ordódy Ferenc.
A margitpusztai temetőben álló keresztet és haranglábat 1933-ban szentelték fel.

Remove ads

Neves személyek

Itt született 1765-ben Besse János Károly magyarságkutató, aki részt vett a Elbrusz (Kaukázus) első megmászásában.
Bagotán született 1815-ben Ordódy Kálmán császári és királyi főhadnagy, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos.
Itt született 1847-ben Schiller Zsigmond újságíró, botanikus.
Bagotán született 1854-ben Madurkay Miklós katolikus plébános.
Itt született 1856-ban Feszty Árpád festőművész, Jókai veje, a Feszty-körkép megalkotója. Az ógyallai temetőben áll a Feszty család sírboltja, ahol ő is nyugszik.
Bagotán született 1900-ban Pleidell Ambrus levéltáros, történész.
Itt született 1928-ban Jozef Kočiš történész, levéltáros, a Báthory Erzsébet és Thurzó nádor című, szlovák nyelvű regény írója.
Itt született 1937-ben S. Rózsás Erzsébet festő, grafikus.^[21]
Bagotán született 1947-ben Hulkó Gábor kibernetikus, egyetemi tanár.^[22]
Itt szolgált Konkoly Thege Miklós csillagász, meteorológus és polihisztor. Itt állította fel csillagászati obszervatóriumát és meteorológiai állomását.
Itt szolgált Bodócs István (1887-1965) fizikus, meteorológus.
Itt alkotott Nagy János László fafaragó művész.
Itt hunyt el 1896-ban Hirsch Mór pénzügyi szakértő.