Bécsi Egyetem

A Bécsi Egyetem (németül: Universität Wien) az osztrák főváros, Bécs állami egyeteme. 1365. március 12-én nyílt meg, ezzel Európa legrégibb egyetemei közé tartozik, és a német nyelvű egyetemek sorában ez volt az első. Napjainkban mintegy 160 szakon folyik több mint 50 ezer hallgató képzése, melyből kb. 12 500 fő (25%) külföldről érkezik, hogy Ausztria legjobb egyetemén tanuljon. Nem hivatalos, a diákság nyelvében élő elnevezése a Hauptuni (magyarul: Főegyetem), de elterjedt még az Uni Wien német rövidítés is.

A Bécs történelmi központja világörökségi helyszín része

Bécsi Egyetem (Universität Wien) (latinul: Universitas Vindobonensis)
A főépület
Alapítva	1365. március 12.
Alapító	IV. Rudolf osztrák herceg
Hely	Ausztria, Bécs
Típus	állami
Tanulólétszám	93 628 (2017. február 28.)
Hallgatói létszám	85 726[1]
Rektor	Sebastian Schütze
Tagság	Európai Egyetemek Szövetsége Informationsdienst Wissenschaft arXiv The Guild of European Research-Intensive Universities ORCID European Open Science Cloud Association ASEA-UNINET Austrian Academic Library Consortium Circle U
Elérhetőség
Cím	1010 Bécs, Universitätsring 1.
Elhelyezkedése
Bécsi Egyetem (Universität Wien) Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 47″, k. h. 16° 21′ 35″48.213055555556, 16.359722222222
A Bécsi Egyetem (Universität Wien) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi Egyetem (Universität Wien) témájú médiaállományokat.

Fekvése

Székhelye Bécs I. kerületében, az Innere Stadtban (városközpontban), az Universitätsring 1. alatt található. Megközelítése az U2-es metrónak köszönhetően igen egyszerű, hiszen a főépület Schottentor állomás közelében fekszik. Az egyetem kampusza két villamosmegállóra található. Szintén két villamosmegállóra van a Parlament és a Városháza épülete is.

Története

Az intézményt 1365. március 12-én alapították IV. Rudolf, III. Albert és III. Lipót osztrák hercegek. Az elsőről kapta az egyetem epithetonját: Alma Mater Rudolphina. A prágai Károly Egyetem (1347) és a krakkói Jagelló Egyetem (1364) után ez volt a közép-európai térség időrendben harmadik egyeteme. A pápai jóváhagyást végül 1384-ben kapta meg a bécsi tanintézmény IV. Károlytól, ekkor vált hivatalosan is teljes jogú egyetemmé.

A Ringstraßén álló mai főépülete 1877–1884 között épült fel Heinrich von Ferstel tervei alapján. Ez váltotta fel a korábbi, a Stubentor nevű városkapu közelében álló épületet, amelyben ma az Egyetemi templom (Universitätskirche) működik, illetve az Osztrák Tudományos Akadémia székel.

Szervezeti felépítés

Az egyetemnek 15 kara és 5 tudományos kutatóközpontja van.

Karok

• Katolikus teológiai
• Református teológiai
• Jogtudományi
• Üzleti, gazdasági és statisztikai
• Számítógép-tudományi
• Történelemtudományi és kultúratudományi
• Filológiai és kultúratudományi
• Filozófiai és nevelési
• Pszichológiai
• Társadalomtudományi
• Matematikai
• Fizikai
• Kémiai
• Földtani, földrajztudományi és csillagászati
• Élettani

Központok

• Fordítási
• Sporttudományi és egyetemi sport
• Molekuláris biológiai
• Mikrobiológiai és környezeti rendszerek tudománya
• Tanárképző

Cserediákprogram

Az egyetem világszerte 50 országban kínál cserediák lehetőséget, hogy a hallgatok külföldön, 2 szemeszter erejéig a partner egyetemeken tanuljanak.

Ismert tanárok és hallgatók

• Alexandra N. Lenz német nyelvész
• Burkhardt Wolf német irodalmár, kultúrtudós és médiatudós
• Eva Horn német irodalmár és kultúrtudós
• Johannes Dörflinger történész
• Johannes Keller svájci kora német nyelv-és irodalomtudós, középkortudós
• Matthias Meyer korai német nyelv-és irodalomtudós, középkortudós
• Peter Ernst osztrák német nyelvész, nyelvtörténész
• Stephan Müller kora német nyelv-és irodalomtudós, középkortudós

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Vienna University című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.