From Wikipedia, the free encyclopedia
Widukind von Corvey vagy Wettekind, Wittekind (latinos nevén Widukindus Corbeius), (925 körül – 973 után) szász bencés szerzetes, krónikaíró.
Corveyi Widukind | |
Életrajzi adatok | |
Született | 925 körül Németország |
Elhunyt | 973 után Corveyi apátság |
Ismeretes mint | történetíró |
Nemzetiség | német |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Jelentős munkái | A szász történet három könyve |
A Wikimédia Commons tartalmaz Corveyi Widukind témájú médiaállományokat. |
Személyéről és életéről alig tudunk valamit. Nevét források nem említik, ő maga pedig művében nagyon keveset közöl magáról. Neve alapján az valószínűsíthető, hogy szász főnemesi családból származott, egyes feltételezések szerint családja rokonságban állt a szász királyi házzal. Folkmar apát (916–942) alatt, valószínűleg 940/942 körül lépett be a corveyi apátságba. A kor szokásainak megfelelően erre feltételezhetően 15 éves kora körül kerülhetett sor. Életét a corveyi apátság falai között töltötte.
Egyetlen ránk maradt műve a Res gestae Saxonicae libri tres (A szász történet három könyve). Ebben ír a szászok eredetéről, korai történetéről is, a mű legnagyobb része azonban I. (Madarász) Henrik király és I. (Nagy) Ottó német-római császár uralkodásának eseményeit tárgyalja. Viszonylag részletesen számol be a magyarok 10. századi kalandozásairól és az augsburgi csatáról is.[1] Művéhez több írott forrást is felhasznált, például Beda Historia ecclesiastica gentis Anglorum című művét vagy Iordanes Getica-ját. Az antik szerzők közül mindenekelőtt Sallustius és Vergilius volt rá hatással. Írt mára már elveszett hagiográfiai műveket is Szent Tekláról és Remete Szent Pálról.
A Katolikus Lexikon[2] szerint: „Klasszikus műveltségű történetíró volt, aki különösen Sallustius fordulatait alkalmazta előszeretettel. A régebbi korokra vonatkozóan Iordanest (6. sz.), Beda Venerabilis-t, Paulus diakónust, talán Liudprandot és a Gesta Francorum c. művet használta. Minden keletről jött népet (gótot, hunt, avart és magyart) azonosított, s a magyarok előtörténetébe illesztette Iordanes amazon- és csodaszarvas-mondáját, Nagy Károly győzelmét és Liudprand meséjét a magyarok kiengedéséről a klusák (gyepűk) mögül. A születése előtt egy emberöltővel történt magyarok honfoglalásról nincs tudomása. A vele egykorú vagy közeli eseményeket többnyire szájhagyomány alapján beszélte el, híradásai a kalandozó magyarokról is egykorú értesüléseken alapulhattak.”
A magyarokkal kapcsolatban írta a következőket:
Avares autem, ut quidam putant, reliquiae erant Hunorum. Az avarok, amint egyesek azt gondolják, a hunok maradványai voltak.
Avares, quos modo Ungarios vocamus.... az avarok, akiket most magyaroknak hívunk.
De Ungariis, qui et Avares dicuntur. Magyarországot illetően, kiket Avaroknak is hívunk.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.