Corvin köz
köz Budapest VIII. kerületében / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, mely arról nevezetes, hogy itt volt az 1956-os forradalom felkelőinek egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja, amikor a beözönlő szovjet tankok rátámadtak a magyar forradalomra.
Corvin köz | |
A Corvin köz a körút felől 1935 telén | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest VIII. kerülete |
Irányítószám | 1082 |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 14″47.4862, 19.0707 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Corvin köz témájú médiaállományokat. |
A Corvin köziek főparancsnokai Iván Kovács László és Pongrátz Gergely voltak, mellettük több kisebb parancsnok működött. A fegyveresek számát a Corvin közben 800 főre, a Práter utcaiakkal és a környező utcákban harcolókkal együtt 2000 főre teszik. „A Corvin köznek vagy tizenöt parancsnoka volt és ezren, de volt hogy kétezren is harcoltunk” – nyilatkozta Pongrátz Gergely.[1] A két főparancsnok vetélkedése gyakran sodorta veszélyes helyzetbe az ellenállókat.
Testvére, Pongrátz Ödön a következőképpen foglalta össze, miért a Corvin közt választották ellenállási központnak: „Mert könnyű volt védeni és nehezen lehetett bejutni a kis utcákba. A másik oka az volt, hogy ott volt a benzinkút, harmadsorban a Práter utcai iskola pincéjében volt egy menza, ahol főztek a srácoknak. Minden corvinista, akinek fegyver volt a kezében, fel volt készülve arra, hogy meghal.”
A Corvin köz és a vele „párban” harcoló, a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya fontos stratégiai ponton helyezkedett el: ellenőrizte az Üllői utat, amely felől a szovjet tankok délről közelíthették meg a belvárost, illetve a körutat, melyen keresztül a Budáról a Petőfi hídon keresztül érkező és a Boráros téren gyülekező tankok indítottak támadásokat.