(1913–1945) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő From Wikipedia, the free encyclopedia
Csik Ferenc, Lengvári Ferenc (Kaposvár, 1913. december 12. – Sopron, 1945. március 29.) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő.
Csik Ferenc | |
Személyes adatok | |
Születési dátum | 1913. december 12. |
Születési hely | Kaposvár, Magyarország |
Halálozási dátum | 1945. március 29. (31 évesen) |
Halálozási hely | Sopron, Magyarország |
Versenyzői adatok | |
Versenyszám | gyors |
Klub | Keszthelyi Törekvés (1930–1931) BEAC (1931–1938) |
Edző | Bárány István Vértesy József |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csik Ferenc témájú médiaállományokat. |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Édesapja, Lengvári Ferenc jegyző volt, aki az első világháborúban Szerbiában hunyt el. Csik Ferencet anyai nagybátyja, Csík László MÁV főorvos fogadta örökbe. Ekkor változott a neve Lengváriról Csikra. Édesanyja 1924-ben Keszthelyen nyitott dohányboltot. Így került Csik Ferenc is a városba, ahonnan a premontrei gimnáziumban (a mai Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban) szerzett érettségije[1] után elköltözött. Az úszást is itt szerethette meg igazán: testvérével együtt gyakran úszott a Balatonban. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg orvostudományi tanulmányait,[2] 1937-ben végzett orvosként. Ezután az egyetem belklinikáján és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. Házasságából két gyermek született, Ferenc és Katalin.[2] 1943-ban a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, valamint az Orvosi Közlemények kiadója lett.
1944 októberében kapott katonai behívót. Tartalékos orvos-őrmesterként szolgált Szolnokon, Keszthelyen és Sopronban. A szolnoki kórházat a szovjet csapatok közeledtével vonatra pakolták és így mentek nyugat felé, végül Sopronig jutottak. Márciusban feleségét és két gyermekét Svájcba menekítette, de ő a hivatásának megfelelően maradt a helyén. Március 29-én a bombázás alkalmával kint mentette a sebesülteket és amikor nem jött vissza az óvóhelyre a többiek azt hitték, hogy ő is a családja után ment. Csak később találták meg iratait és holttestét. Orvosi hivatásának teljesítése közben Sopronban egy bombatámadás során vesztette életét. Halála után a légitámadás áldozatait közös sírba temették el Sopronban. 1947-ben exhumálták, és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyen a Szent Miklós temetőben örök nyugalomra helyezték (Mauzóleumkert, díszsírhely, bal oldal, 2. sor, 2. sírhely).[3][4]
1930-ban a Keszthelyi Törekvés úszója volt. 1931-ben orvostanhallgatóként Budapestre költözött és a BEAC sportolója lett. Edzői kezdetben Bárány István majd Vértesy József voltak. 1932-ben főiskolai bajnok lett. 1933-tól lett a válogatott tagja. Ebben az évben tudta először egy percen belül teljesíteni a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méteres gyorsúszásban és a 4 × 200 méteres gyorsváltóban (Jung, Zábrák, Lengyel, Csik) sikerült nyernie. 1935-ben egy versenyen legyőzte a világrekorder Peter Ficket. 1935-ben 100 méteres gyorsúszásban 57,8 másodperces idővel, 1936-ban a 4 × 200 méteres gyorsváltóban ért el Európa-rekordot.
Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres gyorsúszásban nem őt tartották a legesélyesebbnek, hanem japán és amerikai úszókat, ám mégis ő szerezte meg az olimpiai bajnoki címet.[5] A győzelem után a következőket mondta: „A világ legboldogabb embere vagyok”. A 4 × 200 méteres váltóval bronzérmes lett, teljesítményét az olimpia után a hazai sajtó is kiemelte, sőt, a hazatérő magyar csapat zászlóvivőjének és szóvivőjének is kinevezték a fogadóünnepség alkalmára.[2] 1937-ben és 1938-ban is tagja volt a világrekordot[6] úszó – Zólyomi Gyula, Kőrösi István, Gróf Ödön, Csik Ferenc összeállítású – magyar gyorsváltónak. Pályafutása során összesen tizennyolc magyar bajnoki címet nyert. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza.
1939-től részt vett a Bárány István alapította Képes Sport szerkesztésében. 1939 áprilisában Bárány István után rövid időre a magyar úszóválogatott szakvezetője lett. 1940-ben a BEAC főtitkára, 1942-ben a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagja lett.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.