Csörötnek
magyarországi község Vas vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Csörötnek (szlovénül Čretnik, németül Schrietling) a Rábára fűzött kis falu, Vas vármegye délnyugati csücskében. A község a szentgotthárdi járás tagja. A rendszerváltást követő években megvalósult infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a település vízvezeték-, csatorna-, villany-, gáz- és kábeltévé- hálózattal rendelkezik.
Csörötnek | |||
Az Örök Ige temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Szentgotthárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kocsis Zsolt (független)[1] | ||
Irányítószám | 9962 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 782 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 43,11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,53 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 57′ 02″, k. h. 16° 21′ 51″46.95063, 16.36416 | |||
Csörötnek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csörötnek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerekre oszló település. Magyar és katolikus község, a faluban roma közösség is él. Vannak, akik az egész szentgotthárdi járást az Őrséghez sorolják. Az kétségtelen, hogy a történelmi Őrség hatása mind nyelvben, mind szokásokban és akár a település szeres szerkezetében visszaköszön, ezen az alapon a vidék, benne Csörötnek az Őrséghez tartozónak tekinthető, de a történelmi Őrség mintegy 8–10 km-re kezdődik a falutól. Szorosan véve Csörötnek az úgynevezett Rába-vidék egyik települése, s eként a Felső Rába-menti Turisztikai Régió tagja. Tulajdonképpen inkább a Vendvidék részének tekinthető, egyrészt mert van szlovén neve, másrészt hajdan volt szlovén lakossága, amely a magyarokkal vegyesen élt. A terület a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt, tehát nem tartozhatott az Őrséghez korábban sem, legfeljebb gyepűelve volt. A apátsághoz szorosan kapcsolódik a szlovén nemzetiség (amely vend nyelvet beszél), hiszen a ciszterek telepítették le őket ezen a gyéren lakott területen. Pável Ágoston és más kutatók a Vendvidék és a szlovén területek kiterjedését nagyobb ítélték a mostaninál, ezért Csörötneket is vendvidéki településnek számították.
Kuntár Lajos, a falu díszpolgára így vall szülőfalujáról Hármaskönyv Csörötnekről című könyvében: „Szülőhelyem tája a Rába völgye. Mégpedig Szentgotthárdtól Rábagyarmatig terjedő része. Termékeny mezők, dúsfüvű rétek, szelíd dombok, regényes erdők, csörgedező patakok a jellemzői ennek a 4-5 kilométer széles völgynek. Aztán a szélein meghúzódó kis falvak és a tengelyében kanyargó, partjait szaggatva öntöző, sok helyütt alattomosan örvénylő Rába. Szívemben él e táj, legfőképpen az öt irányból érkező utak találkozására épült Csörötnek, melyben bölcsőm ringott, s nevelt sok keserv közt nyolc gyermekével özvegyi sorsra jutott édesanyám.”