(1823-1856) magyar ügyvéd, politikus, kormánybiztos, Csanád vármegye alispánja From Wikipedia, the free encyclopedia
Dedinai és hodochini Dedinszky József (Makó, 1823. – Apátfalva,[3] 1876. július 2.)[4] ügyvéd, politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharcban, később Csanád vármegye alispánja.
Dedinszky József | |
országgyűlési képviselő | |
Született | 1823. Makó |
Elhunyt | 1876. július 2. Apátfalva |
Párt | ? (1848) Radicál Párt[1] (1849) Felirati Párt[2] (1861) Deák-párt (1865-1876) |
Választókerület | Csanád vármegye nagylaki ker. |
Házastársa | Blaskovics Sarolta (Lotti) (1840–1881) |
Foglalkozás | politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dedinszky József témájú médiaállományokat. |
Az 1848-1849-es országgyűlésen Csanád vármegye képviselőjeként vett részt, az országgyűlés alsóházának egyik korjegyzője volt.[5][6] Az Országos Honvédelmi Bizottmány Csanád megyei honvédtoborzási kormánybiztossá nevezte ki.[7][8] A magyar országgyűlés alsóházának 1848. szeptember 18-i ülésén az urbéri viszonyok azonnali megszüntetését javasolta.[9] A képviselőház 1848. december 11-i ülésén a magyar korona meglétének és állapotának vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság tagjának választották.[10][11] Képviselősége alatt több önálló indítványt is tett, például „a csatában elvérző nemzetőrök családainak kitartásáról”,[12] legnagyobb jelentőségű javaslata 1848. december 30-án „az urbéri kárpótlás végrehajtása iránt hozandó határozat tárgyalása elhalasztásáról” szólt,[13][14] indoklása szerint: „bűnnek tartaná, ha a „jelen veszélyes időkben” ilyen kérdés tárgyalásával „a haza védelmétől" zárnák el az utat”.[15]
1849. március 2-ától a képviselőház igazoló bizottmányának tagja,[16] áprilistól a Radicál Párt tagja lett, megszavazta a trónfosztást is.[1]
A szabadságharc alatti tevékenységéért[17] annak leverése után a „főbenjáró bűnösök” közé sorolták,[18] és a császári törvényszék 1850. július 31-én felségárulás miatt halálra ítélte,[19][20] de uralkodói kegyelem révén mentesült az ítélet végrehajtása alól,[21] és a büntetést kegyelemből 3 évi várfogságra változtattak.[22][23] Ügyvédi tevékenységétől eltiltották, utazási korlátozását 1856-ban oldották fel. 1860. decemberétől Csanád vármegye főügyésze, majd alispánja.[1] A nagylaki választókerületben[24] 1861-től 1876-ban bekövetkezett haláláig több választás alkalmával is országgyűlési képviselővé választották. Felirati párti országgyűlési képviselő 1861-ben,[1] dokumentálhatóan 1865-től a Deák-párt tagja, és e párt képviseletében nyerte a nagylaki választókerületben az 1865-ös, az 1868-as, valamint az 1872. évi országgyűlési választást[1] a balközépi Szontagh Pál ellenében.[25]
1871-ben Csanád vármegye alispánjává választották, ezt a tisztséget 1876-ban bekövetkezett haláláig látta el.[26]
A magyar zene, ezen belül is a magyar cigányzene népszerűsítője és támogatója volt, Nyizsnyay Gusztáv nagy mecénásának is számított. Ő szervezte Reményi Ede hegedűművész makói koncertjét, amelyre a művészt személyesen szállította a városba,[27] és látta vendégül ottani tartózkodása alatt.[28]
1876-ban, 53 éves korában önkezével vetett véget életének. Tettének oka a korabeli híradások szerint az volt, hogy „jót állt másokért, akik cserben hagyták”. Nejének, klobusiczi Blaskovics Saroltának (1840-1881)[29] írt búcsúlevelében azt írta: „Becsületérzésem nem engedi, hogy életben maradjak.”[30] Tettének oka valószínűsíthetően összefügg azzal, hogy a csanádmegyei pénztárban tizenötezer forint hiányt találtak.[31] Halála alkalmából a Fővárosi Lapokban így méltatták: „Dedinszky, ki már a 48-diki parlamentnek is tagja volt, Csanádmegye alispánja és négy ízben volt országgyűlési képviselője, a közügyek régi bajnoka, jólelkű és igen népszerű férfiú volt, kit csak a legsúlyosabb anyagi viszonyok vihettek a kétségbeejtő lépésre. Makó középületein gyászlobogók hirdetik a veszteséget és a közönség részvétét. Az elhunyt alispán 53 éves volt.”[32]
Felesége, Blaskovics Sarolta, férje halála után Ó-Bessenyőn telepedett le, és az ottani vöröskereszt nőegylet megalapítója, majd alelnöknője lett. 1881-ben 41 éves korában rövid betegség után halt meg.[33]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.