1861

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

1861 más naptárakban
Gergely-naptár	1861
Ab urbe condita	2614
Bahái naptár	17 – 18
Berber naptár	2811
Bizánci naptár	7369 – 7370
Buddhista naptár	2405
Burmai naptár	1223
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1853 – 1854
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1916 – 1917
Shaka Samvat	1783 – 1784
Holocén naptár	11861
Iráni naptár	1239 – 1240
Japán naptár	2521 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4557–4558
Kopt naptár	1577 – 1578
Koreai naptár	4194
Muszlim naptár	1277 – 1278
Szeleukida naptár	2172–2173
Örmény naptár	1310 ԹՎ ՌՅԺ
Thai szoláris naptár	2404
Zsidó naptár	5621 – 5622

Évtizedek: 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek

Évek: 1856 – 1857 – 1858 – 1859 – 1860 – 1861 – 1862 – 1863 – 1864 – 1865 – 1866

Események

A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény)

• január 9. – Mississippi kilép az Unióból.^[1]
• január 10. – Florida kilép az Unióból.^[1]
• január 11. – Alabama állam kilép az Unióból.^[1]
• január 18. – I. Vilmost porosz királlyá koronázzák Königsbergben.^[2]
• január 19. – Georgia állam kilép az Unióból.^[1]
• január 26. – Louisiana kilép az Unióból.^[1]
• február 1. – Texas kilép az Unióból.^[1]
• február 18. – Beiktatják Jefferson Davist az Amerikai Konföderációs Államok ideiglenes elnökévé, Alexander H. Stephenst ideiglenes alelnökévé.^[1]
• február 26. – Ferenc József kibocsájtja császári rendeletét, az úgynevezett februári pátenst, mely korlátozza a birodalmi tanács jogkörét, kiterjeszti az uralkodó abszolutisztikus hatalmát, és erősíti Ausztria politikai helyzetét. (Ez a rendelet teljesen soha nem lépett hatályba.)^[3]
• március 3. – II. Sándor orosz cár rendelettel eltörli a jobbágyrendszert Oroszországban.
• március 4. – Abraham Lincoln lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
• március 18. – Kikiáltják az egységes Olasz Királyságot.
• április 6. – Budán kezdetét veszi az első országgyűlés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta.^[4]
• április 12. – Az új konföderációs hatóságok – hogy bizonyítsák elszántságukat – tüzet nyitnak a Charleston közelében fekvő – és még az Unió ellenőrzése alatt álló – Sumter-erődre.^[1]
• április 12–14. – A Sumter-erőd ostroma.
• április 17. – Virginia kilép az Unióból, és csatlakozik a Konföderációhoz.^[1]
• április 27. – Az olasz parlament királynak kiáltja ki II. Viktor Emmánuelt.^[5]
• május 6. – Arkansas kilép az Unióból, és csatlakozik a Konföderációhoz.^[1]
• május 18. – Sewell’s Point-i ütközet
• május 19. – Aquia-pataki ütközet
• május 20. – Észak-Karolina kilép az Unióból, és csatlakozik a Konföderációhoz.^[1]
• június 8. – Tennessee kilép az Unióból, és csatlakozik a Konföderációhoz.^[1]
• június 10. – Big Bethel-i ütközet
• július 21. – Az első Bull Run-i (manassasi) csata.^[1]
• augusztus 10. – A Wilson’s Creek-i csatát követően az északi sereg megszállja fél Missourit.^[1]
• augusztus 16. – I. Ranavalona madagaszkári királynő halála után fiát, Radama herceget kiáltják ki Madagaszkár királyává II. Radama néven (uralkodik haláláig, 1863-ig).
• december 21. – Proklamálják a két román fejedelemség, Moldva és Havasalföld egyesülését.^[6]

Az év témái

1861 az irodalomban

1861 a művészetben

• Erkel Ferenc: Bánk bán (opera)

1861 a tudományban

• Jedlik Ányos feltalálja a dinamót,^[7] de nem szabadalmaztatja.
• Robert Wilhelm Bunsen és Gustav Robert Kirchhoff felfedezi a rubídiumot, William Crookes felfedezi a talliumot.^[7]
• Étienne-Jules Marey(wd) feltalálja a kardiográfot.^[7]

1861 a vasúti közlekedésben

Születések

• január 6. – Zsupánek János magyarországi szlovén költő († 1951)
• január 14. – VI. Mehmed, az Oszmán Birodalom 37. szultánja († 1926)
• február 22. – Ambrus Zoltán, kritikus, publicista, író († 1932)
• február 27. – Rudolf Steiner osztrák filozófus, író, dramaturg, tanár, az antropozófia megalkotója († 1925)
• március 6. – Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja († 1933)
• március 27. – Koszta József festőművész († 1949)
• április 2. – Persa Iván katolikus pap és író († 1935)
• április 22. – Tisza István, miniszterelnök († 1918)
• április 26. – Rudolf Stöger-Steiner von Steinstätten, osztrák–magyar vezérezredes, a Monarchia utolsó hadügyminisztere († 1921)
• április 30. – Marian Zdziechowski lengyel filozófus, nyelvész és művészettörténész († 1938)
• május 4. – Csanády Frigyes magyar honvédtiszt, gyalogsági tábornok († 1937)
• május 7. – Rabindranáth Tagore, indiai költő, író († 1941)
• május 23. – Rippl-Rónai József, festőművész († 1927)
• június 19. – Douglas Haig angol tábornok, az első világháború alatt a brit erők főparancsnoka a nyugati fronton († 1928)
• július 29. – Gyomlay Gyula klasszika-filológus, bizantinológus, az MTA tagja († 1942)
• augusztus 8. – William Bateson, brit genetikus († 1926)
• augusztus 9. – John William Godward(wd) angol festő († 1922)
• szeptember 30. – Szabolcska Mihály, költő († 1930)
• október 10. – Fridtjof Nansen, sarkkutató († 1930)
• október 21. – Klupathy Jenő fizikus, az MTA tagja, a gyakorlati fizika kiemelkedő alakja († 1931)
• november 6. – James Naismith, kanadai feltaláló, a kosárlabda játék feltalálója († 1939)
• november 7. – Lesser Ury, német festő († 1931)
• november 11. – Erich von Falkenhayn, német tábornok és katonapolitikus az első világháború idején, 1914–16 között a császári német hadsereg főparancsnoka († 1922)
• november 18. – Komáromy András történész, levéltáros, az MTA tagja († 1931)
• december 5. – Armando Diaz, olasz tábornok és olasz főparancsnok az I. világháború idején († 1928)
• december 8. – Georges Méliès, francia filmrendező († 1938)
• december 15. – Pehr Evind Svinhufvud finn köztársasági elnök († 1944)
• december 20. – Pápai Károly néprajzkutató, az obi-ugor népek kutatója († 1893)
• december 29. – Stevanecz Antal magyarországi szlovén író, költő, elemi iskolai tanító († 1921)

Halálozások

• január 1. – Kállay Ferenc művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja (* 1790)
• március 14. – Szemere Pál, író, költő, akadémikus (* 1785)
• április 8. – Vid Rižner, szlovén író, római katolikus pap és szerzetes (* 1793)
• április 21. – Balogh Melanie, magyar költő (* 1837)
• április 27. – Palóczy László, liberális reformpolitikus, Borsod vármegye országgyűlési követe (* 1783)
• május 7. – Teleki László, magyar politikus, író, a Határozati Párt vezetője (* 1810/1811)
• május 30. – Mihail Dmitrijevics Gorcsakov tüzérségi tábornok, az 1848–49-es szabadságharcot letörő hadsereg vezérkari főnöke (* 1793)
• június 25. – I. Abdul-Medzsid, az Oszmán Birodalom 32. szultánja (* 1823)
• július 9. – Balthasar Simunich császári és királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári hadsereg egyik katonai vezetője (* 1785)
• augusztus 16. – I. Ranavalona madagaszkári királynő (* 1782 körül)
• szeptember 1. – Detrich Miklós jogász, költő (* 1790)
• szeptember 23. – Brunszvik Teréz, Az első magyarországi óvodák megalapítója (* 1775)
• november 5. – Hertelendy Károly zalai alispán (* 1784)
• november 10. – Móga János, császári és királyi altábornagy, az 1848–49 évi szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezére (* 1785)
• november 16. – Sárosi Gyula, magyar költő (* 1816)
• december 5. – Domaniczky Antal esküdt, költő (* 1795)
• december 14. – Albert szász–coburg–gothai herceg, Viktória brit királynő férje (* 1819)