Diszgráfia
neurológiai állapot, fejlődési zavar vagy szerzett / From Wikipedia, the free encyclopedia
A diszgráfia (latinul dysgraphia) jelentése: írászavar. A görög disz- és a graphia szavakból alkották, ahol a disz- jelentése "rosszul", a graphia írás.
Hasonlóan a diszlexiához, óvodás korú gyerekeknél, akik nem tudnak még írni, itt is legfeljebb csak veszélyeztetettségről beszélhetünk. A diszgráfia esetében sem feltétlenül jelenik meg az összes tünet minden esetben és itt is előfordulhat, hogy mindkét fajtája egyszerre jelenik meg egy gyerek esetében. Ilyenkor megesik, hogy teljes írásképtelenséget okoz.
A diszgráfia megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása. Lehet a rossz mozgáskoordináció tünete is.
A diszgráfiások szakvélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők az írásbeli számonkérés alól. A helyesíráson részben segíthetnek a gépi helyesírás-ellenőrzők, de ezek sem jelzik az összes hibát (például megy - meggy, már - műár, kar-óra ~ ka-róra), mivel ahhoz értelmezni kellene a szöveget.
A diszgráfiásokat elég súlyos helyzetben továbbra is fel lehet menteni bizonyos tantárgyak osztályozásából, valamint kaphatnak egyéb kedvezményeket is. A kormány reményei szerint a gyengébb tárgyakból kapott jegyek inkább ösztönözni fogják őket a felzárkózásra, holott ezek a rossz jegyek továbbra sem fogják őket ösztönözni arra, hogy kijavítsák őket. Mindazonáltal a megfelelő felzárkóztató képzés elég motivációt biztosít a tanuláshoz.[1]