Dorog
magyarországi város Komárom-Esztergom vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Dorog (németül Drostdorf[4]) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros. 2012-ig a Dorogi kistérség székhelye volt. 1154 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.[5]
Ez a szócikk a Komárom-Esztergom vármegyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Dorog (egyértelműsítő lap). |
Dorog | |||
Hősök tere | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Esztergomi | ||
Jogállás | város | ||
Alapítás éve | 1181[1] | ||
Polgármester | Tittmann János (független)[2] | ||
Jegyző | Kecskésné Patos Szilvia | ||
Irányítószám | 2510 | ||
Körzethívószám | 33 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 424 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 1027,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 142 m | ||
Terület | 11,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 10″, k. h. 18° 43′ 45″47.719444444444, 18.729166666667 | |||
Dorog weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorog témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Pilis és a Gerecse völgye már az újkőkor óta lakott hely. Itt haladt keresztül az a római hadi út, mely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze, a város délkeleti határában a 4. századból származó római padlófűtéses villa romjait tárták fel.[6] Nevét 1181-ben említette először oklevél Durugh formában, a török hódoltság idején elpusztult ősi falu a mai lakóterülettől délre feküdt, Ódorog néven ismert. A településnév eredetét szláv gyökerekkel, mint drug társ, barát, de személynévi eredettel is Attila hun király vezérének nevéből, magyarázzák.[7]
Az elvadult tájat a sváb telepesek kapcsolták be újra az ország vérkeringésébe, a 18. században ismét közlekedési csomópont lett, a Buda–Bécs országúton megépült postakocsi-állomásán gyakran megfordultak a kor jeles személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Széchenyi István és Wesselényi Miklós. Dorog 20. századi gyors fejlődését a szénbányászaton kívül a kedvező közlekedés-földrajzi helyzete tette lehetővé; 1896-ra kiépült a Budapest–Esztergom-vasútvonal, ennek köszönhetően Dorog vált a szénmedence központjává, ezzel egy időben megindult a nagyipari bányászat, a budapesti ipari- és lakossági szénfelhasználásnak köszönhetően látványos fejlődés ment végbe, a korábbi kis falu népessége tízszeresére növekedett, 1984-ben várossá nyilvánították.
Ma közel 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai célpontként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, és a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszútávú fejlődését.