![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Balkans_War_1991%252C_Serb_rockets_-_Flickr_-_Peter_Denton_%25E4%25B8%2595%25E7%2589%25B9_._%25E5%25A4%25A9%25E7%2599%25BB.jpg/640px-Balkans_War_1991%252C_Serb_rockets_-_Flickr_-_Peter_Denton_%25E4%25B8%2595%25E7%2589%25B9_._%25E5%25A4%25A9%25E7%2599%25BB.jpg&w=640&q=50)
Dubrovniki Köztársaság
mások által el nem ismert rövid életű állam / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Dubrovniki Köztársaság (szerbül: Dubrovačka Republika; Дубровачка републикаDubrovačka Republika; Дубровачка република) egy mások által el nem ismert rövid életű állam volt a délszláv háború alatt.[1] A köztársaság területe szinte teljesen megegyezett az 1808-ban megszüntetett Raguzai Köztársasággal. Északon Neumig, délen pedig a Kotori-öböl előteréig nyúlt el.[2] Nevével és fekvésével ellentétben az ország nem a függetlenedett Horvátországhoz, hanem Jugoszláviához, majd Szerbiához kívánt csatlakozni.[3] A város jelentős horvát lakossága is a nagyobbik délszláv állammal való egyesülést támogatta.[4]
Dubrovniki Köztársaság | |||
bábállam | |||
Dubrovačka Republika 1991. október 15. – 1992. május 4. | |||
| |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Cavtat (de facto) Dubrovnik (de jure) | ||
Kormányzat | |||
Államforma | köztársaság | ||
Államfő | Aleksandar Aco Apolonio | ||
1992 januárjában egy szerb nacionalista, Vojislav Šešelj bejelentette igényét egy szerb-dominanciájú államra, amely a tervek szerint magába foglalta volna Szerbiát, Montenegrót, Hercegovinát, a Krajinai Szerb Köztársaságot, valamint a Dubrovniki Köztársaságot.[5] Šešelj, és az általa vezetett Szerb Radikális Párt kezdeményezésére alakult meg Cavtat elfoglalása után.[6] Hivatalosan a köztársaság a Jugoszláv Néphadsereg kivonulásakor szűnt meg 1992 májusában.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/Balkans_War_1991%2C_Serb_rockets_-_Flickr_-_Peter_Denton_%E4%B8%95%E7%89%B9_._%E5%A4%A9%E7%99%BB.jpg/320px-Balkans_War_1991%2C_Serb_rockets_-_Flickr_-_Peter_Denton_%E4%B8%95%E7%89%B9_._%E5%A4%A9%E7%99%BB.jpg)
Amikor a jugoszláv seregek létrehozták a köztársaságot, a belgrádi parlament elutasította függetlenségét (az állam kikiáltását törvénytelenítették), valamint megvonta az ostromlott város támogatását. Egyébként a szerb kormány elfogadta Dubrovnik város csatlakozási szándékát a tervezett szerb államhoz.[7] A szerb-montenegrói vezetés az ostrom alatt tervezte a Neum és Kotor közötti területek annektálását.[8] Ploče város 1992 elején szerb megszállás alá került, ezzel együtt tervbe lett véve a következő évben megalakuló Boszniai Szerb Köztársaság tengerparttal való összeköttetése is.[9]
Dubrovnik ostroma alatt a szerb és montenegrói csapatok választás nélkül fosztogatták és ölték meg a helyi földműveseket, falvakat gyújtottak fel és pusztítottak el műemlékeket.[10]Dubrovnik horvát lakosságának nagy részét elűzték, vagy megölték a fosztogatások alatt.
Habár a jugoszláv csapatok elfogadták a tűzszünetet, Ston és környéke még mindig jugoszláv megszállás alatt állt. A tűszünet elrendelését követően még 1992. október 23-ig folytak a harcok a Neretva völgyében.