![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Renat_map.jpg/640px-Renat_map.jpg&w=640&q=50)
Dzsungár Kánság
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Dzsungár Kánság a belső-ázsiai Dzsungáriában 1634 és 1755 között fennállt nomád államalakulat volt, amit a nyugat-mongol ojrátok néhány, a térségben megtelepedett törzse hozott létre. Az állam kiterjesztette az uralmát néhány másik nomád törzsre (mongolokra, ujgurokra, kazahokra) is. Közel másfélévszázados fennállása alatt a Dzsungár kánság uralta Dzsungáriát, Nyugat-Mongólia és Nyugat-Kína egyes részeit (övé volt csaknem teljes Hszincsiang), illetve a mai Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán egyes keleti területeit, valamint Szibéria Mongóliával határos részét a mai Oroszországban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Dzsungár Kánság | |
1634 – 1755 | |
![]() | |
Johan Gustav Renat svéd katonatiszt térképe Dzsungáriáról 1744 előttről | |
Általános adatok | |
Fővárosa | Kuldzsa |
Terület | 3 600 000 km² |
Népesség | 600-800 000 fő |
Beszélt nyelvek | ojrát, csagatáj nyelv, ujgur nyelv, kazah |
Vallás | tibeti buddhizmus, gelugpa, vazallus területeken iszlám |
Államvallás | |
Kormányzat | |
Államforma | monarchia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsungár Kánság témájú médiaállományokat. |
Az ojrát törzsek már 1620-ban megtelepedtek Dzsungáriában. 1678-ban Galdan kán megkapta a dalai lámától az ún. bosugtú címet, ezzel a dzsungárok az ojrátok vezető törzsévé léptek elő és hódításokba kezdtek szomszédaik rovására. 1680 és 1688 között meghódították Hszincsiang teljes területét és legyőzték a halha mongolokat. Galdan terjeszkedését a kínaiak állították meg, így Dzsungáriának le kellett mondani Külső-Mongóliáról. 1717-ben a dzsungárok Tibetet is leigázták, de két éven belül a kínai csapatok innen is kiűzték őket.
Az idő múlásával a belső viszályok, de különösen az ujgurok lázadása meggyengítették a kánságot, amit a kínaiak kihasználtak és 1755-ban megsemmisítő csapást mértek a dzsungárokra. A népcsoport egy részét kiirtották, míg mások járványoknak és éhségnek estek áldozatul, Dzsungária pedig kínai uralom alá került.