Iszlám
monoteista vallás, amelyben Mohamed próféta a vallási és politikai vezető / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az iszlám (arabul الإسلام al-islām, al-iszlám kiejtéseⓘ) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának,[3] Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.[4] E világvallás hívőit muszlimoknak vagy muzulmánoknak nevezzük. A muszlimok az iszlámot az első, az egyetlen igaz, szellemileg a világ keletkezése óta létező vallásnak tekintik.
Iszlám (الإسلام) | |||
Isten neve iszlám kalligráfiával az isztambuli Hagia Szophiában | |||
Az iszlám elterjedése 2009-ben | |||
Kialakult | 7. század | ||
Alapító | Mohamed (571–632) | ||
Szent iratok | Korán | ||
Felekezetek | szunniták, síiták, háridzsiták | ||
Államvallás | Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Irán | ||
Korábban | a Közel-Kelet és Észak-Afrika majdnem minden államában | ||
Fő vallás | a Közel-Kelet, Észak-Afrika, valamint Közép-Afrika, Dél-Ázsia és Délkelet-Ázsia egy része | ||
Követők száma | ~ 1 milliárd 970 millió (2022-es adat)[1] | ||
a világ lakosságának | 24 %-a[2] | ||
Főbb események:
|
A Föld nagy világvallásainak egyike. Alapjául azon, Isten (arabul Allah) szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket a Mohamed prófétaként ismert Muhammad ibn Abdalláh ibn Abd al-Muttalib adott át a 7. század első harmadának végén Hidzsázban a követőinek, és amelyeket halála után két évtizeddel a Koránban[J 1] gyűjtöttek össze követői.
A kereszténység után, 1,9 milliárd követőjével[5][6] (ez a Föld népességének egynegyede) a világ második legnagyobb vallása. Fő elterjedési területei Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Malajzia, valamint a legnépesebb muszlim ország, Indonézia.[7]
Az iszlám túlmutat a dogmák és vallásgyakorlatok összességén, civilizációnak[8][9] is tekinthető: híveit Mauritániától Indonéziáig közös kultúra, közös hagyományok és az egyazon, vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó jogrendnek (saría) való engedelmeskedés köti össze. Mindehhez egészen a modern időkig a vallási és tudományos életben az arab nyelv mint közvetítőnyelv általános használata társult.
Az iszlám égisze alatt a középkorban és az újkor hajnalán számos virágzó és fejlett államalakulat jött létre, melyek közül kiemelkedett az Omajjád, az Abbászida, a Córdobai és a Fátimida Kalifátus, valamint az Ajjúbida, a Mameluk, az Oszmán, a Mogul és a Szafavida Birodalom. Az iszlám civilizáció központjai, úgymint Kairó, Bagdad, Damaszkusz, Córdoba vagy Isztambul a maguk fénykorában a világ legnagyobb városai közé tartoztak, s a modern és szervezett nagyvárosi kultúra úttörői voltak.