Dél-Korea gazdasága
From Wikipedia, the free encyclopedia
Dél-Korea gazdasága Ázsia negyedik és a világ 10. legnagyobb gazdasága a 2020-as adatok alapján.[7][8] Az ország a koreai háborút követően a világ egyik legszegényebbje volt, nemzetközi segélyek és kölcsönök segítségével, valamint agresszív, konglomerátumokra és exportra építő gazdaságpolitikájának köszönhetően néhány évtized alatt az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasággá vált, így bekerült az ázsiai tigrisek közé.
Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Dél-Korea gazdasága | |
Szöul | |
Fizetőeszköz | von (won) |
Pénzügyi év | naptári év |
Kereskedelmi szervezeti tagság | G20, OECD |
GDP | |
Összes | 1416 milliárd USD[1] PPP: 1778 milliárd USD[1] |
Egy főre jutó | 28 100 USD[1] PPP: 35 277 USD |
GDP ágazatonként | mezőgazdaság: 2,3% ipar: 38,3% |
Infláció | 1,3% (2014)[2] |
Népesség a szegénységi küszöb alatt | 14,6% (2013)[2] |
Munkaerő | 26,27 millió (2014)[2] |
Munkanélküliségi ráta | 3,5% (2014)[3] |
Export | 572 milliárd USD (2014)[4] |
Fő export termékek | integrált áramkörök, személyautók, finomított kőolaj, személy- és teherhajók, járműalkatrészek (2017)[5] |
Fő export célországok | Kína, USA, Japán, Hongkong, Vietnám (2017)[5] |
Import | 525 milliárd USD (2014)[4] |
Fő import termékek | integrált áramkörök, nyers kőolaj, fotólabor-felszerelés, szénbrikett (2017)[5] |
Fő import partnerek | Kína, Japán, USA, Németország (2017)[5] |
Külföldi befektetések összege | 19 milliárd USD (2014) |
Állami bevételek | 350,7 milliárd USD (2014)[2] |
Állami kiadások | 337,9 USD (2014)[2] |
Hitelminősítői besorolás | S&P: AA- (stabil) Moody's: Aa3 (pozitív) |
2014-ben Dél-Korea bruttó nemzeti terméke (GDP) 1416 milliárd dollár volt, 59,4%-át a szolgáltatóipar, 38,3%-át az ipar adja, a mezőgazdaság csupán 2,3%-ot tesz ki. A munkanélküliség itt az egyik legalacsonyabb az OECD országai közül.
Az ország iparát a nehézipari ágazatok jellemzik, mint például a petrolkémiai ipar vagy a hajógyártás, de fontos szerepe van az autóiparnak vagy a fogyasztói elektronikának is. Több koreai nagyvállalat is világszerte ismert, ilyen a Samsung, az LG vagy a Hyundai, melyek számos profillal rendelkeznek, a Hyundai jelen van például a hajóépítésben, a Samsungnak jelentős építőipari vállalatai vannak, az LG pedig a petrolkémiai és félvezetőipar területén is tevékenykedik. Dél-Korea fejlett iparával szemben a szolgáltatóipar viszonylag fejletlen, a kis- és középvállalkozásokra pedig kevés figyelmet fordítanak. A mezőgazdaság jelentősége az ipar fejlődésével egyre csökkent, ma már az élelmezési szükségleteinek 70%-át importból fedezi az ország. A turizmus a 2000-es évek eleje óta rohamléptékben fejlődik, 2005-re megduplázódott a Koreába látogató külföldi turisták száma.
Gazdasági komplexitás tekintetében Dél-Korea 2012-ben az 5. helyen állt a világranglistában, legfőbb kereskedelmi partnerei az USA, Japán, Hongkong és Szingapúr. Legfontosabb exportcikkei a finomított kőolaj, az integrált áramkörök és az autók.
Dél-Korea egyre népszerűbb befektetési célpont, főképp az USA és Japán számára. Az ország pénzügyi központja a főváros, Szöul, melynek Joido (Yeouido) szigetén tömörülnek a pénzügyi szervezetek központjai. Természeti erőforrásai korlátozottak, az energiahordozók mintegy 96%-át importból fedezi. Az ország tagja a G20 szervezetnek[9] és az OECD-nek.[10]