Egyetemes tizedes osztályozás
nemzetközi könyvtári osztályozórendszer / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi. Az osztályozás gondolkodási tevékenység. Az a bibliográfiai tevékenység, amelynek során a tárgyakat és jelenségeket hasonlóságuk alapján egybegyűjtjük, és különbségük mértéke alapján elkülönítjük egymástól.
Az „ETO” rövidítés ide irányít át. A labdarúgócsapatot a Győri ETO FC lapon találod. |
Az ETO-t két belga tudós, Henri La Fontaine (1853–1943) és Paul Otlet (1868–1944) fejlesztette ki a Dewey-féle tizedes osztályozásból. A terveiket 1895-ben a második Nemzetközi Bibliográfiai Kongresszuson ismertették, és el is fogadták. A következő tíz év folyamán nemzetközi összefogással átalakították Dewey rendszerét. Az egész rendszert először 1905-ben adták ki Brüsszelben. Előnyei miatt (egyetemesség, egyértelműség, nemzetköziség, bővíthetőség) a könyvtárosok pozitívan fogadták.
Szabó Ervin 1910-ben a Fővárosi Könyvtárban Dewey osztályozásából és a brüsszeli kiadás segítségével kialakította tizedes osztályozását. 1916-ban Magyarországon először a Kereskedelmi Múzeum könyvtárában vezették be az ETO rendszerét (az Országos Széchényi Könyvtárban 1936-ban). Általános bevezetésére a közkönyvtárakban 1949–1950-ben került sor. A rendszerváltozás körüli időkben megszűnt az ETO intézményes fejlesztése, és azóta sem tisztázódott a helyzete. Ma Magyarországon nem csökkenő mértékben, de forráshiány miatt érdemi fejlesztés nélkül használják.
Az ETO kifejlesztésénél megtartották Dewey rendszeréből a főosztályokat és az osztályok nagy részét, de a főosztályokat egyjegyű, az osztályokat kétjegyű számokkal, az alosztályokat háromjegyű jelölik. Minden harmadik számjegy után pontot raknak.
Az ETO hierarchiája 10 főosztályból, osztályokból, alosztályokból, szakcsoportokból és szakokból áll.
Az ETO főosztályai:[1]
- 0. Általános művek, bibliográfia, könyvtárügy.
- 1. Filozófia, pszichológia, logika, etika.
- 2. Vallás, egyházak, teológia.
- 3. Társadalomtudományok, közigazgatás, jog, oktatás.
- 4. 1964 óta betöltetlen főosztály, eredetileg nyelvészet
- 5. Matematika, természettudományok, fizika, kémia.
- 6. Alkalmazott tudományok, műszaki tudományok, orvostudományok.
- 7. Művészetek, játék, sport, szórakozás.
- 8. Nyelvészet, irodalom
- 9. Régészet, földrajztudomány, életrajz, történelem
Mindegyik főosztály 10 osztályra, és azok mindegyike további 10 részre tagolható. Ha egy témát nem lehet egyetlen számmal kifejezni, az összetett fogalmak jelzésére összetett ETO-jelzetet használnak, pl.: 622 Bányászat, 669 Kohászat; Bányászat és kohászat = 622+669. A formai, nyelvi, időbeli stb. jellemzőiket (adott dokumentum fajtája, nyelve) alosztásokkal fejezik ki, ezeknek meghatározott szintaktikájuk és jelölésük van.
Az utóbbi időben az ETO-t egyre több kritika éri hátrányai miatt, többek között a főosztályok sorrendje nem felel meg a modern követelményeknek, a rokon tudományok elszakadnak egymástól és mechanikusan túl merev. Ellenben viszonylag egyszerűen kezelhető, és az átfogó fogalmak szerinti keresés könnyű. Ma a világon kb. 50 országban használják, a fejlesztésért a hágai UDC Consortium a felelős.