Egyiptomi muszlim uralkodók listája
Wikimédia-listaszócikk / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az addig Bizánci Birodalomhoz tartozó Egyiptom 641-re, az Amr ibn al-Ász vezette arab hódítás során került muszlim fennhatóság alá. Az első időkben a „helyesen vezetett”, majd omajjád kalifák helytartói irányították al-Fusztát központtal a tartományt. Az Omajjádokat 750-ben megbuktatták az Abbászidák, akik egy idő urán már nem tudták elég sikeresen egyben tartani a kalifátust, így arról többek között Egyiptom is elveszett számukra a 9. század közepén (Túlúnidák), majd véglegesen a 10. században (Ihsídidák) – igaz, ekkor névleges fennhatóságukat még meg tudták őrizni.
969-ben Egyiptom az imám és kalifa címmel uralkodó iszmáilita síita Fátimidák kezére került. Ők alapították meg Egyiptom új központját, az azóta fővárosként szolgáló Kairót (al-Káhira). 1171-ben a szunnita Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin letette az utolsó, megrendült hatalmú fátimida kalifát, és szultánként elfoglalta a trónt. Az általa alapított ajjúbida dinasztia az 1250-es években megbukott, és egy nem dinasztikus alapon szerveződő szultánság jött létre a mamlúkok vezetésével, akik a szír térséget is tartósan ellenőrzésük alatt tartották.
A Mamlúk Birodalom központjául szolgáló Egyiptom az 1517-es oszmán hódításig független, majd a birodalmon belül autonóm – a 19. századra kvázi-független, részben britek ellenőrizte – státuszt élvezett, Muhammad Alitól származó pasái 1805–1914 között khedive címmel uralkodtak. Az első világháborúban Egyiptom ténylegesen is függetlenedett Isztambultól, és 1914–1922 között ismét szultáni, majd pedig 1922-től a monarchia 1953. június 18-án történő megbuktatásáig királyi című uralkodók irányították.
Története során mindvégig a Masrik (a hagyományos muszlim Kelet) legjelentősebb hatalmi és gazdasági erejű területei közé tartozott.