Eris (törpebolygó)

Az Eris,^[4] kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen 2003 UB₃₁₃, korábbi ragadványnevén Xéna;^[4][15] szimbólum: )^[16] a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida^[17] a Naprendszerben. A kilencedik legnagyobb, közvetlenül a Nap körül keringő test, megelőzve a korábban nagybolygóként besorolt Plutót. Sugara 2010-es mérések szerint 1163 kilométer,^[12] a tömege pedig 27%-kal nagyobb a Pluto tömegénél.^[13][18]

Ez a szócikk a törpebolygóról szól. Hasonló címmel lásd még: Erisz.

Eris
Az Eris (középen) és a Dysnomia (balra) A felvételt a Hubble űrtávcső készítette
Felfedezése
Felfedező	Michael Brown, Chad Trujillo, David Rabinowitz[1]
Felfedezés ideje	2005. január 5.[2]
Felfedezés helye	Palomar Obszervatórium[3]
Névadó	Erisz
Kisbolygó jelölés	(136199) Eris
Alternatív név	Erisz (gör. átírással) Xéna[4]
Ideiglenes név	(136199) 2003 UB313 2003 UB313[5]
Kisbolygókategória	törpebolygó, TNO, plutoid, és SDO[6][7]
Pályaadatok
Epocha	2006. március 6. (JD 2453800.5)[8]
Aphélium távolsága	97,56 CsE 14,60·109 km[9]
Perihélium távolsága	37,77 CsE 5,65·109 km
Fél nagytengely	67,67 AU 10,12·109 km
Pálya excentricitása	0,441 77
Orbitális periódus	203 600 nap 557 év
Átl. pályamenti sebesség	3,436 km/s
Közepes anomália	197,634 27°
Inklináció	44,187°
Felszálló csomó hossza	35,869 6°
Perihélium szöge	151,430 5°
Központi égitest	Nap
Holdak	1
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő	2326 km
Átlagos sugár	1163+6−6 km[10][11][12]
Tömeg	(1,67±0,02)·1022 kg[13]
Átlagos sűrűség	2,52 gramm/köbcentiméter
Felszíni gravitáció	~0,8 m/s²
Sziderikus forgásidő	> 8 h?
Forgási periódus	25,9 h
Albedó	0,86 ± 0,07
Felszíni hőmérséklet
Min.	30 K (megközelítőleg)
Átl.	42,5 K (megközelítőleg)
Max.	55 K (megközelítőleg)
Látszólagos fényesség	18,7[14]
Abszolút fényesség	−1,12 ± 0,01 [9]
A Wikimédia Commons tartalmaz Eris témájú médiaállományokat.
JPL MPC
Sablon Wikidata Segítség

A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé feljebb, lefelé mozgó pötty az Eris

A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia

Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest

Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele

Az Erist elsőként egy Palomar Obszervatóriumban dolgozó, Michael Brown vezette csapat találta meg 2005 januárjában. Még abban az évben igazolták a létezését. Neptunuszon túli objektum (TNO), a Kuiper-övön túl található szórt korong tagja. Van egy holdja, a Dysnomia; a legújabb megfigyelések szerint továbbiakra utaló jelek nincsenek. A Naptól jelenleg 96,7 CsE-re van,^[14] körülbelül háromszor messzebb, mint a Pluto.^[2]

Mivel az Eris nagyobb, mint a Pluto, felfedezői és a NASA a Naprendszer tizedik bolygójának hívták. Ez és néhány hasonló méretű objektum felfedezése tette szükségessé, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a történelem során először meghatározza a bolygó fogalmát. Az új IAU-definíció szerint, amit 2006. augusztus 24-én fogadtak el, az Eris a Plutóval, a Ceresszel, Haumeával és a Makemakéval együtt törpebolygó.^[19]

A felfedezés körülményeiről és a név eredetéről

Bár az égitest első fotói 2003. október 21-én készültek, az új égitestként való azonosítás a későbbi fotókkal való összehasonlításig, nevezetesen 2005. január 5-éig váratott magára. A felfedezés bejelentését (2005. július 29.) a média a „tizedik bolygó” megtalálásaként üdvözölte.^[20] Felélesztve a Sedna felfedezése óta dúló parázs vitát a bolygók mibenlétéről, nevét 2006. szeptember 13-án Erisz, a viszályt szító görög istennő után kapta.

Adatai

A fényessége alapján átmérőjét 2700 km körülire becsülték, így nagyjából 20%-kal lenne nagyobb, mint a Pluto. 2010. november 6-án az Eris elfedett egy 17 magnitúdós csillagot. A fedés időtartamából nagyon pontosan meghatározott átmérő 2326 km-nek adódott.^[12]

Pályája a Naprendszer fősíkjával 45 fokos szöget zár be. A Napot 560 év alatt kerüli meg. Naptávolpontja 97 CSE, napközelpontja 36 CSE. Egy holdja van: a Dysnomia.

A Dysnomia

Bővebben: Dysnomia

Az égitestet 2005. szeptember 10-én Michael Brown (California Institute of Technology) csoportja azonosította. Erisz istennő nővére nyomán nevezték el, akinek neve „törvényenkívüliség”-et és „féktelenség”-et jelent. Korábbi ragadványneve a Gabrielle. Átmérője hozzávetőleg 250 km; fénye az Eris fényének mintegy hatvanad része.