Ernst Mach
morvaországi osztrák fizikus, filozófus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ernst Waldfried Josef Wenzel Mach (Chirlitz-Turas [cseh: Chrlice], császári Osztrák Birodalom [ma Brno városrésze, Csehország], 1838. február 18. – Vaterstetten [München mellett], 1916. február 19.) morvaországi osztrák fizikus, filozófus, akinek felfogása volt, hogy minden tudás a tapasztalatból származik. Nagy hatással volt a logikai pozitivizmusra, és Isaac Newton kritikáján keresztül előfutára volt Einstein relativitáselméletének.
Ernst Mach | |
Született | 1838. február 18.[1][2][3][4][5] Brno-Chrlice[6] |
Elhunyt | 1916. február 19. (78 évesen)[1][2][3][4][5] Vaterstetten |
Állampolgársága | cseh |
Házastársa | Ludovica Aloisia Carolina Marussig (1867. augusztus 1. – )[7] |
Gyermekei | Ludwig Mach |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1905) |
Halál oka | vastagbélrák és végbélrák |
Sírhelye | Nordfriedhof |
Ernst Mach aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Mach témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tanítványa volt Albert Einstein, akire nagy hatással volt Mach, és aki Mach tudományos szemléletét felhasználva alkotta meg a relativitáselméletet.
A Mach-elv szerint egy testre az univerzumban található összes többi test hatással van. Az elv befolyásolta Einsteint a téridő fogalmának meghatározásában.
Bár Einstein abban a hiszemben volt, hogy általános relativitáselmélete teljes összhangban van a Mach-elvvel, Willem de Sitter olyan megoldásokat talált Einstein téregyenleteire, amikben nem volt anyag a próbatesten kívül, de inercia (tehetetlenség) igen.
Mach akusztikával is foglalkozott, róla nevezték el a hangsebességhez viszonyított sebességet (lásd: Mach-szám).