Forgách Miklós (kamarás)

Ghymesi és gácsi gróf Forgách Miklós (Gímes,^[forrás?] 1733^[1] – Nyitraújlak, 1795. szeptember 20.) császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, nyitrai főispán.

Forgách Miklós
Született	1733 Gímes
Elhunyt	1795. szeptember 20.
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	kamarás, titkos tanácsos, főispán
Tisztsége	Nyitra vármegye főispánja (1777–1785)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Gróf Forgách József (1699-1763) nógrádi főispán és Engelshoffen Anna fia volt. 1777-ben Nyitra vármegye főispánja lett. Az 1785. január 1.-i katonai összeírást ellenezte, ezért II. József császár november 1.-én megfosztotta őt főispáni méltóságától és e rendeletében bolondnak nyilvánította.

A művészet és tudomány nagy kedvelője volt. Kazinczy Ferenc tántoríthatatlan hazafinak tartotta őt és ódát irt hozzá. Batsányi János pedig a magyar nyelv és nemzetiség érdekében buzdító levelet intézett hozzá a Magyar Museum című lapban (II. 1792.).

Művei

• Patriotische Vorstellung an den Monarchen in Betreff der Wiederherstellung der vormaligen Regierungsform in Ungarn. Pressburg, 1788. (Névtelenül.)
• Ab optimo principe candida postulata. Hely n., 1790. (Névtelenül.)
• Ajánló-beszéd, mely Ghymesi gróf Forgács Miklós úr Nyitra megyének feő ispánya által ugyan azon megye egybe gyülekezet rendeihez 1791. eszt. a nemesi szabadsággal élő- s meg szorult rokonságok segedelmére fel állitandó rendelés eránt tartatott. Nagyszombat.
• Sermo, quem D. Nicolaus e com. Forgács de Ghymes ad incl. status et ordines comitatus Nitriensis generaliter congregatos die 14. Maji 1791. intuitu provisionis nobilitari praerogativa gaudentium familiarum habuit. Hely n. Anno ut supra.
• Kéziratban: F. M. gróf nyitramegyei főispán beiktatásakor tartott beszédek

Jegyzetek

1. Feltételezett időpont. Lásd Peter Keresteš 2011: Neznáma ujlacká vetva Forgáčovcov. Genealogicko-heraldický hlas 2011/1-2, 31, 20. jegyzet; 2019: Archív Nitrianskej stolice do roku 1848. Archívny almanach II, 5.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
• Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai. 1993.