From Wikipedia, the free encyclopedia
A francia parlament (franciául Parlement français) a Francia Köztársaság kétkamarás törvényhozása.
Francia parlament | |
Ország | Franciaország |
Típusa | kétkamarás törvényhozás |
A Szenátus elnöke | Gérard Larcher (LR) |
A Nemzetgyűlés elnöke | Yaël Braun-Pivet (REM) |
Szenátus | |
Nemzetgyűlés | |
Francia parlament weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia parlament témájú médiaállományokat. |
A francia parlament Szenátusból és a Nemzetgyűlésből áll. Ezek külön helyen üléseznek: a Szenátus a Luxembourg-palotában, a Nemzetgyűlés a Bourbon-palotában. Ügyrendjük és munkamenetük is különböző. A két ház akkor ülésezik együtt, ha a francia alkotmány módosítása kerül napirendre. Az együttes üléseket a Versailles-i kastélyban tartják.
A francia parlament évente ülésezik, az ülésszak kilenc hónap hosszúságú. Különleges körülmények között a köztársasági elnök egynél többször is összehívhatja a parlamentet. A Negyedik Köztársaság óta csökkentek a parlament jogkörei, de a Nemzetgyűlés még mindig menesztheti a kormányt, abszolút többség által megszavazott bizalmatlansági indítvány útján. Emiatt a kormány általában ugyanolyan pártszínezetű, mint a nemzetgyűlési többség.
A miniszterelnököt és a minisztereket azonban nem a parlament, hanem az elnök nevezi ki, és nincs rá alkotmányos kényszer, hogy a parlamenti többségből kerüljenek ki. Ezt az Ötödik Köztársaság alapítója, Charles De Gaulle vezette be, hogy megelőzze a Harmadik Köztársaság és a Negyedik Köztársaság idején tapasztalt zűrzavaros alkudozásokat. A gyakorlatban a kormánytagok a parlamenti többségből jönnek, bár a konzervatív elnök Sarkozy szocialista minisztereket és államtitkárokat is kinevezett.
Azt az esetet, amikor az elnök nem ugyanabból a pártból jön, mint a miniszterelnök, kohabitációnak nevezik. Ilyenkor az elnök vezényli a kormányt.
A kormány erős befolyást gyakorol a parlament napirendjére. A kormány saját sorsát is hozzákötheti valamely jogszabály-javaslatához. Az ilyen javaslatot szavazás nélkül is elfogadottnak tekintik, kivéve ha 24 órán belül születik egy cenzúrajavaslat, amit az ezt követő 48 órán belül elfogad a parlament. Utóbbi esetben bukik a kormány. Ezt a procedúrát azonban korlátok közé szorította a 2008-as alkotmánymódosítás. A jogszabályok kezdeményezésének joga egyébként a Nemzetgyűlésé.
A parlament tagjainak mentelmi joga van.[1]
Mindkét parlamenti háznak vannak bizottságai, amelyek jelentéseket fogalmaznak. Szükség esetén vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel, amelyek széles jogkörrel vizsgálódhatnak. Ilyen bizottság azonban ritkán áll fel, mivel a parlamenti többség visszautasíthatja az ellenzéki javaslatot vizsgálóbizottság felállítására. Ilyen bizottság létrehozását vagy vizsgálódását az is kizárja, ha a vizsgálat témáját fedő ügyben jogi eljárás folyik. Vizsgálóbizottság felállítása így megakadályozható ezen az úton is.
A francia parlamentet, mint törvényhozást, nem szabad összekeverni az Ancien régime számos parlement nevű testületével, amelyek bírósági vagy bizonyos politikai funkciókat töltöttek be, amelyek tartományról tartományra változtak.
A parlament szó mai értelme a 19. században jelent meg Franciaországban, az alkotmányos monarchia idején, 1830 és 1848 között. Semmilyen alkotmányszöveg nem említi, egészen a Negyedik Köztársaság 1948-as alkotmányáig. Korábban használatban volt a "les Chambres" megnevezés (azaz: a kamarák), vagy külön megnevezték valamelyik kamarát. Általános parlament jelentésű szó nem volt, mint a briteknél. Franciaországban egykamarás, kétkamarás, vagy többkamarás parlamentek működtek, különböző jogkörökkel.
Dátum | Alkotmány | Felsőház | Alsóház | Más kamara | Együttes ülés | Egyetlen kamara |
---|---|---|---|---|---|---|
1791 | Francia alkotmány (1791) | Assemblée Nationale | ||||
1793 | Francia alkotmány (1793) | Corps législatif | ||||
1795–1799 | A III. év alkotmánya | Conseil des Anciens | Conseil des Cinq-Cents | |||
1799–1802 | A VIII. év alkotmánya | Sénat conservateur | Corps législatif | Tribunat | ||
1802–1804 | A X. év alkotmánya | Sénat conservateur | Corps législatif | Tribunat | ||
1804–1814 | A XII. év alkotmánya | Sénat conservateur | Corps législatif | Tribunat[2] | ||
1814–1815 | 1814-es alkotmányszerződés | Főúri kamara | Chambre des députés des départements | |||
1815 | Kiegészítő törvény a birodalom alkotmányához | Főúri kamara | Képviselők kamarája | |||
1830–1848 | 1830-as alkotmányszerződés | Főúri kamara | Küldöttek kamarája | |||
1848–1852 | Francia alkotmány (1848) | Assemblée Nationale | ||||
1852–1870 | Francia alkotmány (1852) | Sénat | Corps législatif | |||
1871–1875 | Assemblée Nationale | |||||
1875–1940 | 1875-ös francia alkotmánytörvények | Sénat | Küldöttek kamarája | Assemblée Nationale | ||
1940–1944 | 1940-es francia alkotmánytörvények | |||||
1944–1946 | A Francia Köztársaság ideiglenes kormánya | Assemblée Nationale | ||||
1946–1958 | French alkotmány (1946) | Conseil de la République | Assemblée Nationale | Parliament | ||
1958 óta | Franciaország alkotmánya | Sénat | Assemblée Nationale | Parlement réuni en Congrès |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.