From Wikipedia, the free encyclopedia
Guido Gezelle (1830. május 1. – 1899. november 27.) flamand író, költő, római katolikus pap. Elsősorban tájköltészete és vallásos lírája miatt ismert.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Guido Gezelle | |
Élete | |
Született | 1830. május 1. Brugge, Egyesült Holland Királyság |
Elhunyt | 1899. november 27. (69 évesen) Brugge, Belgium |
Sírhely | Centrale Begraafplaats |
Szülei | Monica De Vriese Pieter Jan Gezelle |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Guido Gezelle témájú médiaállományokat. |
Bruggeben (Nyugat-Flandriában) Monica Devrieze és Pieter Jan Gezelle, bruggei flamand kertész legidősebb gyermekeként született, és élete legnagyobb részét itt is töltötte. 1854-ben szentelték pappá. Ezután a roeselarei kisszemináriumban tanított költészetet és irodalmat. 1865-ben Gezellét a bruggei Walburga templom káplánjának nevezték ki, később pedig Kortrijkben lett káplán. Élete utolsó éveiben az ún. angol kolostor lelkigondozója lett. Itt hunyt el, egy pici szobában, ami a turisták számára nem látogatható. Utolsó szavait halottas ágyánál jelenlevő unokaöccse, Caesar Gezelle jegyezte fel:
Szülőházában, az angol kolostor közelében múzeumot rendeztek be, ahol írásai és egyéb, a költő életéből fennmaradt tárgyi emlékei vannak kiállítva. A közelben egy kis bárt is neveztek el róla.
Gezelle volt Stijn Streuvels (eredeti nevén: Frank Lateur) flamand író nagybátyja.
Önálló, jellegzetes flamand nyelvi stílust kívánt kialakítani, mely elkülönül az Hollandiában beszélt holland nyelvtől, annak nemzeti aspektusai miatt. Lírájában Isten és a teremtés iránt érzett misztikus szeretetéről ír. Nyelvi megoldásai miatt ma a legfontosabb holland nyelvű költők közé sorolják.
1982-től Guido Gezelle portréja szerepelt az euro bevezetése előtt kibocsátott utolsó belga 5000 frankos bankjegyen.[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.