Gyalui egyezmény
magyar-Habsburg egyezmény, 1541. dec. 29. / From Wikipedia, the free encyclopedia
A gyalui egyezményt 1541. december 29-én kötötte meg Martinuzzi (Fráter) György barát, váradi püspök, Izabella magyar anyakirálynénak, Erdély kormányzójának teljhatalmú megbízottja, és Serédy Gáspár felvidéki főkapitány, Habsburg Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg és magyar király megbízottja, az erdélyi Gyalu várában. A szerződés értelmében György barát hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyság keleti fele, Szapolyai János Zsigmond országrésze Habsburg uralom alá kerüljön. Cserében György barát kikötötte, hogy a császári hadak foglalják vissza Buda várát a töröktől.[1]
Gyalui egyezmény | |
Gyalu, várkastély | |
Aláírás dátuma | 1541. december 29. |
Aláírás helye | Gyalu, Kolozs vármegye, Magyar Királyság |
Aláírók | Izabella anyakirályné, Erdély kormányzója (nevében Martinuzzi (Fráter) György püspök, Erdély kincstartója) Habsburg Ferdinánd magyar király (nevében Serédy Gáspár főkapitány) |
A gyalui egyezményt, akárcsak az 1538-as váradi békeszerződést, sohasem hajtották végre. A Habsburg birodalmi csapatok 1542-ben súlyos kudarcot vallottak az oszmánokkal szemben, 1542 decemberében Erdély rendjei érvénytelennek mondták ki a gyalui egyezményt, és adófizetést vállalva inkább behódoltak a szultánnak.[2]