Gyurkó-lápai-barlang

A Gyurkó-lápai-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Bükki Nemzeti Park területén található. Varbó két fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik a Szamentu-barlang.

Gyurkó-lápai-barlang
A Gyurkó-lápai-barlang bejárata
Hossz	181,2 m
Mélység	39,31 m
Magasság	5,7 m
Függőleges kiterjedés	45,01 m
Tengerszint feletti magasság	610 m
Ország	Magyarország
Település	Varbó
Földrajzi táj	Bükk-vidék
Típus	inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5361-42
Elhelyezkedése
Gyurkó-lápai-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 09″, k. h. 20° 33′ 03″48.1357, 20.550866666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurkó-lápai-barlang témájú médiaállományokat.

Leírás

A bükk-fennsíki Kis-fennsík északi peremén, a Barátság-kerttől északra, körülbelül egy kilométerre, a meredek hegyoldalban, egy sziklafal tövében nyílik. A bejáratát egy kar vastagságú gyökér felezi. Felső triász mészkőben alakult ki. Egy északnyugat–délkeleti irányban megnyúlt teremből áll, amelyből egy nagy keresztmetszetű, 10 méter magas kürtő indul a bejárat szintje fölé. Valószínűleg egy hidrológiailag már nem aktív víznyelőbarlang, de ez nehezen állapítható meg jelenleg, mert a teteje majdnem teljesen beomlott és az eredeti morfológiai jegyei alig felismerhetők. Azt, hogy egykor aktív víznyelő volt, a lejtése és a mélysége, valamint a fennsíkperemi helyzete támasztja alá. Nem karsztos kőzetanyagú patakhordalék került a tetejét alkotó, cseppköves törmelékbe.

Különböző cseppkőképződményekben gazdag. Találhatók benne cseppkőkérgek, cseppkövesedett, a felszínről lenyúló hajszálgyökerek, fűrészfogas cseppkőzászlók, fodros szélű cseppkőzászlók és heliktitek. Nagy felületeket borít hófehér cseppkőkéreg. Különleges, két-három centiméter hosszú, nagyon karcsú borsókő képződmények is keletkeztek a kürtő alatti falon. Fentről lehullott, nagy méretű kőtömbökből áll a járószint és a kőtömbökön sárgásbarna, valamint fehér cseppkőlefolyások és állócseppkövek alakultak ki. Ez utóbbiak a másfél métert is elérik. Fejletlenek a függőcseppkövei a többi, magyarországi barlangban található függőcseppkőhöz mérve.

A gyökérképződményeinek a bázisnövénye a hegyi juhar. A korábbi leírások és fényképek alapján megállapítható, hogy régebben fészekszerű, alacsony gyökérsztalagmitok és hajszálgyökerekből álló, sűrű gyökérhálózatok is voltak a barlang kalcitsztalagmit-képződményeinek a felszínén. Egész évben szállása a denevéreknek, melyet az elkülönülten található guanófoltok bizonyítanak. Megfigyelték rendszerében a nyugati piszedenevért, a közönséges denevért, a hegyesorrú denevért, a kis patkósdenevért, a nagy patkósdenevért és a kereknyergű patkósdenevért. A jelentős mennyiségű denevérürüléke miatt gazdag a rovarfaunája, azonban ezt még részletesen nem vizsgálták.

A barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével történhet. A téli álmukat alvó denevérek nyugalmának a biztosítása miatt télen nem megtekinthető. Barlangjáró alapfelszereléssel járható, mert csak a kijelölt útvonalon szabad közlekedni benne a képződményeinek a védelme érdekében.

A Harica-völgy mellékvölgyéről lett elnevezve, amelynek a neve Gyurkó-lápa, a másik neve pedig Örvény-lápa. 1984-ben volt először Gyurkó-lápai-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Gyurkólápai I-barlang (Lénárt 1977), Gyurkó-lápai 1. sz. barlang (Kordos 1984), Gyurkólápai-barlang (Láner 1959), Lengyel-barlang (Lénárt 1975), Sövénykúti-barlang (Lénárt 1979), Sövény-kúti-barlang (Ferenczy 2003) és Sövény-lápai-barlang (Kordos 1984) neveken is. A Lengyel-barlang név használata megtévesztő lehet, mert van a Gerecsében is egy Lengyel-barlang.

Kutatástörténet

1958. július 27-én tárta fel rövid ideig tartó bontással Balogh Tamás, a Magyar Hidrológiai Társaság Nagymiskolci Csoport Zsombolykutató Szakosztályának kutatója, aki a Gyurkó-lápai-üreget akarta meglátogatni. A Gyurkó-lápai-barlang feltárásának idején 30 méter hosszan és 10 méter mélyen volt bejárható és találtak egy cseppkőszálakból álló fészekszerű képződményt is. Lénárt László ezt cseppkőkosárnak nevezi 1979-ben, amelyhez hasonlót nem ismertek az országban még. Sejtették, hogy további feltárható járatai vannak, de robbantási engedély hiányában abbahagyták kutatását. 1975-ben fénykép-dokumentációt készített róla a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport a készülő országos barlangkataszter számára.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Gyurkólápai-barlang a Bükk hegységben, Varbón helyezkedik el. A Kis-fennsíkon, a haricai rakodótól ÉK-re, kb. 600 m tszf. magasságban van a lejtős és szűk bejárata. A barlang 30 m hosszú és lehet, hogy 10 m mély. Egyetlen, kör alakú teremből áll, amelyből vakkürtők indulnak. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 publikáció alapján lett írva. 1976-ban térképének elkészítéséhez geodéziai méréseket végzett benne a csoport. Alaprajz térképe 1977-ben készült el, amelyhez a barlangot Majoros Zsuzsanna, Danyluk Erika és Hajdu Mária mérték fel 1976-ban és amelyet Majoros Zsuzsanna szerkesztett. A térkép az 1977-es MKBT Beszámolóban nyomtatásban is napvilágot látott.

Az 1979-ben megjelent és Lénárt László által írt könyvben ismertetve van a barlang Lengyel-barlang néven és említve van egy kis üreg Sövénykúti-barlang néven. A nagyon szép, cseppköves Lengyel-barlang a barátság-kerti turistaháztól nem messze található és egy nagy teremből áll. A barlang mennyezete néhány helyen csak cseppkővel cementált föld, melyet gyökerek próbálnak át- meg áttörni. Nagyon sok cseppkövesedett gyökérbevonat figyelhető meg a barlangban. Látható benne egy nagyon szép, cseppkőkosárnak nevezett képződmény. Legtöbb cseppköve még ép. A Lengyel-barlang környékén nyílnak a Gyurkó-lápai-barlangok kis üregei, melyek közül néhány Sövénykúti-barlangként és Harica-oldali-barlangként is szerepel az irodalomban. A kiadványban van három fénykép, amelyeken a barlang néhány képződménye figyelhető meg. Az első fényképen függőcseppkő-csoport, a másodikon cseppkőlefolyás, a harmadikon gyökérszálas cseppkő látható. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 98-as számmal jelölt Lengyel-barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában a Bükk hegység barlangjai között három külön barlangként szerepel a Gyurkó-lápai-barlang. Az egyik barlangnak Gyurkó-lápai 1. sz. barlang a neve és Sövénykúti-barlang a névváltozata. A másik barlangnak Lengyel-barlang a neve. A harmadik barlangnak Sövény-lápai-barlang a neve. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a három barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986–1987 telén Kováts Nóra által végzett denevérmeghatározás és denevérszámlálás meghatározó a barlang történetében.

1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének (6. §. 2. pont, illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Bükk hegységben lévő Gyurkó-lápai-barlang fokozottan védett barlang. Ez a hazai viszonylatban nem nagy méretű barlang ásványkiválásai és jelentős denevérszálláshelyként betöltött szerepe miatt lett fokozottan védett barlang. Az 1988. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a Bükk hegységben elhelyezkedő Gyurkó-lápai-barlang bekerült Magyarország fokozottan védett barlangjai közé. Magyarországon a Gyurkó-lápai-barlanggal együtt 108 barlang van fokozottan védve. 1993 márciusában Dobrosi Dénes végzett a Gyurkó-lápai-barlangban denevér-megfigyelést. 1997-ben zárták le a barlangot képződményei és élővilága miatt a denevérek védelmét segítő, külföldi szervezetek támogatásával. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Bükk hegységben található Gyurkó-lápai-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2000-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály készített alaprajz és keresztszelvény térképeket. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Gyurkó-lápai-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2002-ben Kárpát József és Szin András hossz-szelvény térképet szerkesztett. Eszterhás István 2002-ben vizsgálta meg a helyszínen gyökérképződményeit és jelölte be azokat a Majoros Zsuzsanna által szerkesztett térképen. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy hossza 38 m, függőleges kiterjedése 15 m és vízszintes kiterjedése 32 m. 2003–2004-ben több mint kétszeresére növelte hosszát és mélységét a szakosztály. Az új feltárás miatt szükségessé vált, hogy újra fel legyen térképezve, aminek az egyik eredménye a 2004-ben készült, a szakosztály által készített hossz-szelvény térkép.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Gyurkó-lápai-barlang a Bükk hegységben található és 1988 óta fokozottan védett barlang. A Kis-fennsíkon lévő egyik sziklafal tövében, 610 m tszf. magasságban van a bejárata. A csak 38 m hosszú, egyetlen teremből álló barlang triász mészkőben keletkezett. A terem ÉNy–DK irányban megnyúlt. Mennyezete omlott formát mutat, nagy felületeket hófehér cseppkőkéreg fed és néhány helyen a felszínről benyúló gyökerek figyelhetők meg. A fentről leesett nagy méretű kőtömbök képezik a járószintet. A kőtömbökön fehér, valamint sárgásbarna, 1,5 m-es nagyságot is elérő állócseppkövek, cseppkőlefolyások vannak. Aránylag fejletlenek függőcseppkövei. A bejárat szintje fölé nyúlik a teremből induló, nagy szelvényű és 10 m magas kürtő. Nem karsztos kőzetanyagú patakhordalék található a tetejét alkotó cseppköves törmelékben. A kürtő alatt lévő falon különleges, 2–3 cm hosszú, karcsú kifejlődésű borsókőképződmények fedezhetők fel. Rövid bontással lett feltárva a barlang 1958 nyarán. Guanófoltok tanúskodnak arról, hogy jelentős denevértanyahely. Engedéllyel járható a lezárt barlang a képződmények és az élővilág védelme miatt.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben található Gyurkó-lápai-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai a felügyelőség engedélyével látogathatók. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Gyurkó-lápai-barlang fokozottan védett barlang. A 2006-ban készült alaprajz és vetített hosszmetszet térképeit (keresztszelvényekkel) a Kárpát József vezette Acheron Barlangkutató Szakosztály készítette. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Bükk hegységben elhelyezkedő Gyurkó-lápai-barlang látogatók számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével tekinthetők meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Gyurkó-lápai-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. A 2012–2014. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a turistáknak kiépített Gyurkó-lápai-barlangot 2012-ben 18 fő, 2013-ban 0 fő, 2014-ben 0 fő látogatta meg overállos barlangtúrán. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Gyurkó-lápai-barlang (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Gyurkó-lápai-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság engedélyével látogathatók. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Eszterhás István: A Lengyel-barlang gyökérképződményei. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 2002. Kézirat. 101–115. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20921. old.
• Ferenczy Gergely: Barlangvédelmi tevékenység. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 600. old.
• Ferenczy Gergely: Gyurkó-lápai-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 161–162. old. ISBN 963-9358-96-7
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 63. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 276., 285., 287., 289. old.
• Láner Olivér: A Magyar Hidrológiai Társaság Zsombolykutató Szakosztályának 1958. évi beszámolója. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1959. december. 40. old.
• Lénárt László: A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport jelentése az 1975. évi nyári táborban elért eredményekről. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 68–69. old.
• Lénárt László összeáll.: A „Zsombolyosok”-tól a Marcel Loubens Csoportig. Miskolc, 1977. 42., 45. old.
• Lénárt László – Majoros Zsuzsanna szerk.: A NME MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport évkönyve 1977. MKBT Beszámoló, 1977. 225., 232. old.
• Lénárt László: Jelentés a Miskolci Marcel Loubens Barlangkutató Csoport 1978. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1978. 167. old.
• Lénárt László: Barlangok a Bükkben. Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. 46., 46–48., 49. oldalak és a térképmelléklet (Három fényképpel.)
• Lénárt László: Számvetés a szervezett miskolci barlangkutatók 30 évi munkájáról. Karszt és Barlang, 1982. 1. félév. 27. old.
• Lénárt László szerk.: A miskolci egyetemi karszt- és barlangkutatás résztvevői, eseményei, eredményei 1964–1984. 20 éves a szervezett miskolci egyetemi barlangkutatás. Miskolc, 1984. 99., 106. old.
• Majoros Zsuzsanna: A MEAFC „Marcel Loubens” Barlangkutató Szakcsoport 1976. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1976. 184. old.
• Maróthy László: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendelete. Magyar Közlöny, 1988. október 1. (45. sz.) 1073. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2337. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 176. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Székely Kinga: Új fokozottan védett barlangok. Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 119. old.
• Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 182. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
• Winkelhöfer, Roland H.: Wurzelstalagmiten in Höhlen Ungarns seit 1979, in Sachsen seit 1826 bekannt. Der Höhlenforscher, Drezda, 2001. (33. évf.) 1. füz. 16–19. old.
• –: Idegenforgalmi és turista barlangjaink 2012–14. évi látogatottsága. Karszt és Barlang, 2012–2014. 126. old.

További irodalom

• Czenthe Huba: A Bükk-hegység barlangjai. Kézirat, szakdolgozat a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon, Budapesten. Eger, 1965. 98. old.

További információk

• Magyar Természetbarát Szövetség Barlang Bizottsága
• Országos Barlangnyilvántartás

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap