Görög Demeter
From Wikipedia, the free encyclopedia
Görög Demeter (Hajdúdorog, 1760. november 4. – Bécs, 1833. szeptember 7.) magyar polihisztor, író, szerkesztő, udvari tanácsos, kultúrpolitikus, nevelő, a magyar irodalom szervezője és mecénása, mezőgazdász és kartográfus volt, az MTA tiszteleti tagja.[1][2]
Görög Demeter | |
Élete | |
Született | 1760. november 4. Hajdúdorog |
Elhunyt | 1833. szeptember 7. (72 évesen) Bécs |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Görög Demeter és Tóth Sára |
Házastársa | báró Hiller Jozefin |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | tudományos művek, újságírás |
Első műve | Európának közönséges táblája |
Görög Demeter aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög Demeter témájú médiaállományokat. |
Kisnemesi származásából és a vidéki Magyarországról Bacsinszky András munkácsi püspök emelte fel. Segítségével Bécsben jogot tanulhatott, majd sikerült munkát találnia.[2][3] A császári fővárosban a magyarság fejlődését, felemelkedését igyekezett támogatni. Bécsi lakása a korabeli magyar irodalom egyik legfontosabb központjává vált. Görög újságában, a Hadi és Más Nevezetes Történetek[4] (később a Magyar Hírmondó) című lapban több nagy magyar író és költő műve jelent meg először nyomtatásban. Köztük Csokonai Vitéz Mihály első költeménye illetve Berzsenyi Dániel munkái is.[5]
Országos terjesztésű lapjaiban igyekezett felkarolni a magyar nyelv, a magyar tánc és a magyar öltözködés ügyét, Magyarországról elsőként közölt a kor színvonalának megfelelő térképeket, és tanító leírásaival, cikkeivel a mezőgazdaságot is igyekezett felpezsdíteni. Az ő hatására terjedt el Magyarországon például a lóhere termesztése, de elsősorban a borászat és a szőlőtermesztés területén születtek kiemelkedő munkái. Nevelőként több magyar főnemesi családnál is dolgozott, míg 1803-ban az osztrák császári udvarban I. Ferenc császár gyermekeinek főnevelője lett.[6] Görög munkássága mindenképpen fontos szerepet töltött be a magyar felvilágosodás kori művelődésében, és a reformkor előkészítésében.