Hógolyó-Föld
globális eljegesedés a neoproterozoikumban / From Wikipedia, the free encyclopedia
A hógolyó-Föld hipotézis feltételezése szerint a Föld történetének egy vagy több hűtőházi[3] (icehouse) szakasza során, a kriogén földtörténeti időszakban, több mint 650 millió évvel ezelőtt a felszínt teljesen vagy csaknem teljesen jég borította. Az elmélet támogatói szerint ez a legjobb magyarázat a trópusok környékén előforduló, általában glaciális eredetűnek tartott üledékes kőzetek és más, rejtélyes geológiai képződmények kialakulására. Az elmélet ellenzői vitatják a globális eljegesedésre utaló geológiai bizonyítékok létét, a jég vagy jégolvadék borította óceán geofizikai kialakulásának lehetőségét[4][5] és kiemelik a teljesen fagyott állapotból történő kiszabadulás nehézségeit. Számos kérdés megválaszolatlanul maradt, például, hogy a Föld teljes hógolyó volt-e vagy az egyenlítői sávban megmaradt-e egy keskeny nyílt – vagy időszakosan nyílt – vízfelület.
Neoproterozoikum
A hógolyó-Föld-események a feltételezések szerint a többsejtű létformák gyors ütemben bekövetkező evolúciós radiációja, a kambriumi robbanás előtt mentek végbe. Az is lehetséges, hogy a többsejtű élőlények megjelenését a legújabb hógolyóepizód indította el. Egy másik, sokkal korábbi és tovább tartó hógolyóeseményt, a 2400-2100 millió évvel ezelőtt bekövetkezett Huron-eljegesedést az oxigénnek a légkörben való első megjelenése, a nagy oxigenizációs esemény okozhatta.