Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
(1436–1505) lengyel királyné és litván nagyhercegné / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ausztriai Erzsébet (lengyelül: Elżbieta Rakuszanka; Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként. A Habsburg- és Jagelló-házak meghatározó női alakja.
Hasonló névvel lásd még: Habsburg Erzsébet (egyértelműsítő lap) |
Ausztriai Erzsébet | |
Anton Waiss festménye, készült 1579 és 1587 között (Bécsi Szépművészeti Múzeum) | |
Lengyelország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1454. február 10. – 1492. június 7. | |
Koronázása | Waweli székesegyház 1454. február 10. |
Elődje | Zofia Holszańska |
Utódja | Moszkvai Ilona |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1436 vége vagy 1437 eleje Bécs, Ausztria |
Elhunyt | 1505. augusztus 30. (68 évesen) Krakkó, Lengyelország |
Nyughelye | Waweli székesegyház |
Édesapja | II. Albert német, magyar és cseh király |
Édesanyja | Luxemburgi Erzsébet |
Testvére(i) | Anna luxemburgi hercegné György herceg V. László magyar király |
Házastársa | IV. Kázmér lengyel király |
Gyermekei | II. Ulászló magyar és cseh király Hedvig bajor hercegné Szent Kázmér I. János Albert lengyel király Sándor lengyel király és litván nagyfejedelem Zsófia brandenburg–ansbachi őrgrófné I. Zsigmond lengyel király és litván nagyfejedelem Frigyes krakkói püspök Anna pomerániai hercegné Borbála szász hercegné Erzsébet liegnitzi hercegné |
Vallás | nyugati keresztény |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztriai Erzsébet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király három felnőttkort megért unokájának egyike volt. Testvérei, Postumus László majd Anna hercegnő halála után élete végéig jogot formált a Magyar és a Cseh Királyságok trónjára. IV. Kázmér lengyel királlyal kötött házasságára az 1442-es győri békeegyezmény értelmében került sor 1454 februárjában. Házasságuk a lengyel Jagelló-kor legsikeresebb politikai frigye volt, amelyből tizenhárom gyermek született, közülük tizenegyen érték meg a felnőttkort. Négy fiából király lett, egy egyházi pályára lépett, valamint a később szentté avatott fia, Szent Kázmér ma is a római katolikus egyház egyik szentje. Gyermekei közül ugyanakkor csak hatan élték túl édasanyjukat.
Erzsébet a késő középkori magyar történelem szempontjából is meghatározó személyiségnek bizonyult: mindvégig Hunyadi Mátyás egyik legfőbb politikai ellenfele maradt, akit a magyar trón bitorlójának tekintett. Sikeresen akadályozta meg, hogy Mátyás király feleségül vegye leányát, Hedviget, majd abbéli igyekezetét is siker koronázta, hogy a király halála után legidősebb fia, Ulászló foglalhatta el az ország trónját, amivel kezdetét vette a Jagelló-kor Magyarországon.