Hammádidák
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hammádida-dinasztia berber eredetű uralkodócsalád, a Zírida-dinasztia egy ága, amely a 11. század eleje és a 12. század közepe között uralkodott egy észak-afrikai területen, ami nagyjából a mai Algériának felel meg.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nem tévesztendő össze a következővel: Hammúdidák. |
A Hammádidák fővárosa kezdetben Beni Hammád erődje volt (ma világörökségi helyszín), majd a Banú Hilál törzs támadásai miatt 1090-ben Bedzsajába tették át a székhelyüket. A dinasztiát a Banú Hilál törzsek támadásai gyengítették meg, miután Zírida rokonaik a 11. század közepén kikiáltották függetlenségüket a mai Kairóból uralkodó Fátimidáktól és azok fellázították az arab törzseket.
A Hammádidák még a Zírídák előtt fellázadtak a Fátimidák uralma ellen, visszautasították az iszmáiliták síita doktrínáját, visszatérve a szunnita iszlám málikita értelmezéséhez. A bagdadi Abbászida uralkodókat ismerték el a muszlimok kalifájának. A Hammádida uralomnak végül a magrebi Almohádok terjeszkedése adta meg a kegyelemdöfést.