Hamvazószerda
keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a nagyböjt kezdete / From Wikipedia, the free encyclopedia
A hamvazószerda (latinul: feria quarta cinerum, régi népi elnevezései hamvas szerda,[1] szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.[1] Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.
Hamvazószerda | |
Hamvazkodás | |
Alternatív neve | szárazszerda, böjtfogószerda |
Ünneplik | elsősorban a katolikusok |
Típusa | keresztény |
Tartalma, jelentése | a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete |
Ideje | húsvét előtti hetedik hét szerdája (húsvétvasárnap előtti 46. nap) |
2023 | február 22. |
2024 | február 14. |
2025 | március 5. |
Rituálé | hamvazkodás |
Kapcsolódó ünnep | nagyböjt |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvazószerda témájú médiaállományokat. |
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt) a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik. Ezzel szemben a orthodox egyházban és több keleti katolikus részegyházban szombaton sem böjtölnek, ezért a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon (húshagyóvasárnap) kezdődik.[1]
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).