Passzív hangvisszaverő eszköz From Wikipedia, the free encyclopedia
A hangtükör a hanghullámok fókuszálására és felerősítésére használt berendezés, melyet a hadviselésben az ellenséges repülőgépek előrejelzésére használtak.
A britek az első világháború alatt kezdtek kiépíteni egy hangtükrökből álló jelzőrendszert, miután Nagy-Britannia északkeleti partjait 1915 áprilisa és 1917 novembere között tizenöt Zeppelin-támadás érte.[1] Az első állomások Boulby, Kilnsea, Redcar (mind Yorkshire), Hartlepool (Durham, már nem áll), valamint Sunderland városa mellett létesültek, 1916-ban.[2] A déli part menti állomások helyszínei: Abbot's Cliff (Folkestone-tól keletre), Denge (Dungeness-fok), Dover (a várostól keletre), Warden Point (Sheppey-sziget) és Hythe (mind Kent), valamint Selsey (Nyugat-Sussex). Ezeken kívül a stratégiai fontosságú Málta szigetén is készült egy – Szicília felé irányított – hangtükör, Maghtab közelében.[3]
A hangtükrök a 30-as évek közepére gyakorlatilag használhatatlanná váltak, mivel a repülőgépek gyorsasága jelentősen megnőtt. Míg például a sunderlandi tükör a zeppelinek érkezését tizenöt perccel korábban jelezte,[4] a második világháború előtt már 350 km/h-val közlekedő repülőgépeket még azok a tükrök is csak négy perccel korábban észlelték, amelyek jó idő esetén 25–30 km-re hallottak.[5]
A britek a hangtükör program során kikísérletezték, hogyan lehet több megfigyelőpont eredményei alapján meghatározni az ellenséges gépek helyzetét, így ezt a módszert a radaroknál már készen alkalmazhatták.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.