(1887–1943) író, újságíró, műfordító, színigazgató From Wikipedia, the free encyclopedia
Harsányi Zsolt, születési nevén Harsányi Zoltán Tibor Pál (Korompa, 1887. január 27.[6] – Budapest, Erzsébetváros, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató. A két világháború közötti korszakban a szórakoztató irodalom népszerű szerzője volt.
Harsányi Zsolt | |
1929 körül | |
Született | Harsányi Zoltán Tibor Pál 1887. január 27.[1][2][3][4] Korompa |
Elhunyt | 1943. november 29. (56 évesen)[1][2][3][4] Budapest VII. kerülete |
Állampolgársága | magyar[5] |
Házastársa | Orbán Ilona (h. 1913–1919) Téven Erzsébet (h. 1922–1934) |
Szülei | Harsányi Ödön Zimmermann Etelka |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (10-1-1-9) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Harsányi Zsolt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Harsányi Ödön vasgyári tisztviselő és Zimmermann Etelka fia. Előbb bölcsészetet, majd jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen. Fiatalon kezdett újságírással foglalkozni: Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd 1910-től Budapesten Színházi Hét címmel színházi lapot szerkesztett. A lap később Színházi Élet címmel jelent meg. 1913-ban Budapesten a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idők állandó munkatársa volt. A Magyar PEN Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház igazgatója. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1934) és a Petőfi Társaságnak. Paulini Bélával Kodály Zoltán Háry János című dalművének ő írta a szövegét (1926). Színdarabokat, verses műveket is írt. 1935-ben Corvin-koszorúval tüntették ki.
Első házastársa Orbán Ilona színész volt, akit 1913. február 6-án vett nőül, majd hat évvel később elvált tőle.[7] Második felesége Téven Zoltán és Barna Matilda lánya, Erzsébet volt, akivel 1922. január 10-én Budapesten kötött házasságot, azonban 1934-ben tőle is elvált.[8]
Műveiből többet az 1980-as évektől újra kiadtak, majd később (2010 után) a szegedi Lazi Kiadó, majd az Alexandra kiadásában (Milbacher Róbert sajtó alárendezésében és jegyzeteivel) jelentek meg hagyományos ill. e-könyv kiadásban.[9]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.